tag:blogger.com,1999:blog-9699376988431038102024-03-06T01:26:00.831-08:00Egy test, két lélek - avagy a jó és a rossz harcaAnonymoushttp://www.blogger.com/profile/18422984730482909014noreply@blogger.comBlogger8125tag:blogger.com,1999:blog-969937698843103810.post-85562336906814510052016-07-06T04:06:00.005-07:002016-07-06T04:06:31.604-07:00FELHÍVÁS!<br />
Sziasztok drágaságaim!<br />
<br />
Nagy hírem va<br />
n. A történet folytatódik!<br />
Nem itt, hanem egy új oldalt kellett csináljak.<br />
Elölről kezdem, lesznek természetesen változások.<br />
Változtak a főszereplők, és bizonyos szinten a történet is, de ez azért van, mert nem igazán tetszett, ahogy anno írtam.<br />
<i>Remélem elnyeri majd tetszéseteket!</i><br />
A történethez egy videó is készült, remélem szeretni fogjátok!<br />
Millió puszi nektek, és kérlek, iratkozzatok föl ott is!<br />
<br />
<h2>
<b>AZ ÚJ OLDAL:</b><b><a href="http://ketlelek-belsoharc.blogspot.hu/2016/07/oo-prologus.html">Két lélek - Belső harc</a></b></h2>
<div>
<br /></div>
<div>
xxDi.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/18422984730482909014noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-969937698843103810.post-86126133999261476102015-07-27T10:23:00.001-07:002015-07-27T10:23:26.914-07:00O5. - Meglepettség<div style="text-align: right;">
<i>Sziasztok! </i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Tudom, nagyon soká hoztam a részt, de mostanában nem igazán tudtam írni. Szörnyen röstellem!<br />Ne feledjétek, oldalt szavazás! Puszi!</i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>(A részt barátnőmnek, Anillának ajánlom, akiről Carlat mintáztam!)</i></div>
<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
***</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDw5dvjK-56SgMpM8f2b6eMsTt3y0NLc-0T7wedWNiUiXDgu_CPOQ6NjQYr5YMkDPnyVs6vEM2-XOPZQidx74tkLhHJchjMiwHFdKTeAALq8QGtgNo8soFZXwNEXh7IDAuu17VGPtHcB4L/s1600/6.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDw5dvjK-56SgMpM8f2b6eMsTt3y0NLc-0T7wedWNiUiXDgu_CPOQ6NjQYr5YMkDPnyVs6vEM2-XOPZQidx74tkLhHJchjMiwHFdKTeAALq8QGtgNo8soFZXwNEXh7IDAuu17VGPtHcB4L/s320/6.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<b><i>*Carla szemszöge* </i></b><br />
<br />
<i>"Told ki a valagad, itt vannak a ruháid. A ház előtt várlak."</i> - Küldtem el az SMS-t barátnőm számára.<br />
Unalmas perceket töltöttem a kocsiba, míg végül megjelent, és behuppant mellém az anyós ülésre.<br />
- Bemész, és ott öltözöl föl, vagy itt magyarázkodás közben? - Ugrottam egyből neki.<br />
- Bemegyek, Damien visz a suliba. Vagyis... Félútig - barátnőm hadart, amiből egyből rájöttem, hogy meg szeretné úszni ezt a beszélgetést.<br />
- Milyen édes vagy! - Mosolyogtam rá, majd kicsit fölemeltem a hangomat. - Fölhívsz az éjszaka, hogy én ma hozzak el neked kora reggel ruhákat. Az én ruháimat! - Emeltem fel mutatóujjamat. - Aztán mikor ezt megteszem, te lerázol, és nem az kell hogy elviszlek egészen a suliig... Nem! Megkéred Rómeót, hogy kapaszkodjon bele a hajadba, felhúzód fél útig, aztán a torony felénél meggondolja magát, és leugrik. Ez édes! Remélem kitöri a nyakát.<br />
- Carla! - Kiabált rám barátnőm, de orra alatt hatalmas mosoly díszítette pofiját.<br />
- Jó, befogtam. Szép kihasználás volt, vettem - vontam meg vállaimat, majd tenyereimet a kormányra helyeztem.<br />
- Egyébként magyarázattal te is tartozol nekem - bökte meg vállamat, mire nagyot sóhajtottam.<br />
- Majdnem szexeltem az öcséddel, aki egyébként eléggé izgató tud lenni, bár ha úgy vesszük az én átlagomhoz fiatal... Aztán az apád ránk nyitott, mivel a szökevényt, azaz téged keresett. Szóval addig se jutottunk el, hogy belekóstoljon a mennyországba. Köszi! <br />
A mesém végére barátnőm hatalmasat horkantott, majd kipattant az autóból. Elköszöntünk, és megbeszéltük, hogy az iskolában összefutunk. Amint besétált a házba, én már a gázra is léptem.<br />
<br />
Ezt egyszerűen nem tudom elhinni. Nem normális ez a lány, hibát hibára halmoz. <i>Hahó, Gwen! Ez az én szokásom!</i> Az O'Donell háztól viszonylag hamar beértem az iskolába.<br />
Leparkoltam a szokásos kis helyemre elől, majd úgy pattantam ki a kocsiból, mint egy királynő. Élveztem, hogy minden fiú megnézett magának. Felvettem a napszemüvegemet, és szőke hajamat hátra dobtam, úgy vonultam be egészen a szekrényemig. <br />
<br />
Kinyitottam a szekrényem ajtaját, és kivettem onnan egy füzetet, amiből kipottyant egy cetli. Lehajoltam érte a földre. Ez állt rajta:<br />
<i>"Ismered a mondást szöszi, a hallgatás aranyat ér. Ha beszélsz, mindketten nagyot eshetünk." </i><br />
- Paraszt -sziszegtem a papírnak, majd becsuktam az ajtót, és mikor megfordultam, Ericel találtam szembe magam.<br />
- Gond van, szépségem? - villantott felém hatalmas mosolyt.<br />
- Nem tudtam, mi hiányzik az életemből. Már rájöttem. De elmehetsz, félek a bohócoktól - biccentettem oldalra fejemet, és elindultam, de elkapta karomat, és visszanyomott a szekrényhez.<br />
- El is szórakozhatunk - harapott alsó ajkába, én pedig csak horkantottam. - A szép kis piros orrom átjárná az egész testedet.<br />
- Igazad van. Minden vágyam veled szórakozni. Egy élő AIDS bank vagy, már annyi lányban jártál, hogy valószínűleg szép kis tenyészet van benned. Én ehhez túl értékes vagyok - kacsintottam rá, és elballagtam.<br />
- Ezt még meglátjuk! - kiáltott utánam.<br />
<br />
Csöngettek, ezért hát meglehetősen gyors léptekkel, de beértem az osztály terembe. Körül néztem, de barátnőmet sehol nem találtam, így leültem Greg mellé. <br />
- Gwenny?<br />
- Valószínűleg még a lepedőt gyűri Damien barátunkkal - vontam meg vállaimat. <i>Ebbe biztos vagyok inkább... </i><br />
Barátom felé néztem, aki elég értetlen fejet vágott, biztos nem értette miről beszélek, de nem is baj, nem akartam így elszólni magam. <br />
<br />
Egész órán firkálgattam, és az járt a fejemben, vajon mi lesz, ha tényleg kiderül egyszer a titkom? Lehet még meg is ölnek. Vagy élve eltemetnek, mint a Pretty Little Liarsben. <i>Ú, akkora ribanc nem vagyok, mint Alison. Vagy mégis? Csak nem... </i><br />
Sok dolgot követtem el, amire nem vagyok büszke. De fiatal vagyok, és ez az élethez tartozik. Mindenki úgy gondolja buta vagyok, felelőtlen, és hogy nem értem meg ha bajuk van. <i>Megértem!</i> Csak nem érdekel. Nem szerethetek mindenkit. Gwen és az igazi barátaim érdekelnek, de ezek az olyan átlagos emberek, akik csak szeretik kihasznni az adottságaimat, azoktól kipattogok. <br />
<br />
Ha este Mr. Blackwell nem nyit ránk, én nemes egyszerűséggel lefeküdtem volna Dannyvel.<br />
Bár még kisfiú azokhoz képest, akikkel kavarni szoktam, valahogy mégis megfogott. Van abban a gyerekben valami, ami nem hagy gondolkodni, csak teszem amit akar. <i>Bosszantó. </i><br />
Egy teljes órát végigültem úgy, hogy ne szólaljak meg, és ez elég nagy csoda nálam.<br />
<br />
A nap folyamán mindenki az iskolában volt, barátnőmet és Damient kivéve. Nagy magyarázattal tartozik a kisasszony, de nem tudom mikor látom legközelebb, így írtam is neki egy üzenetet utolsó óra előtt:<br />
<i>"Merre vagy már? Találkozzunk suli után."</i> <br />
Míg a válaszra vártam, a folyosón beszélgettem Greg barátommal, és közben az összes társamat nézegettem.<br />
- Viszket a tenyerem, gonosz lélek közeleg - sóhajtottam egyet, mire barátom hangos nevetésbe tört ki. - Á, Becky.<br />
- Carly - üdvözölt a vörös, hosszú hajú osztálytársnőm. - Ebben az évben még mintha nem is társalogtunk volna annyit.<br />
- Nem, tényleg nem. De őszintén szólva nem is hiányzott... - feleltem egyszerűen, mire barátnője lélegzete is elállt.<br />
- Nem megyünk? - nézett felém barátom, én pedig biccentettem.<br />
- Idefigyelj Marshall - állt elém a vöröske, én pedig lenéztem rá. Alacsony volt, és rettentően sovány, de a feneke igen formás volt. Persze nem az edzésektől... - Nem szeretnéd, hogy mindenki lássa a videódat, igaz?<br />
- Tömd a szádba a táskádat, és takarodj inkább - köptem felé a szavakat, majd csökkentettem a távolságot. Forrt bennem a düh, ez a rohadék mindennel visszaél amivel csak tud.<br />
- Ez a táska többet ér, mint a te szutykos, mocskos kis életed, az összes rohadt titkoddal együtt! - Mondta teljesen nyugodt hangon, bennem pedig eldurrant valami, és tenyerem az arcán csattant.<br />
- Ha nem fogod be, és azt bárki megtudja, esküszöm úgy jársz, mint a horror filmekben a csaj. Tudod... Nagy sikítás, majd elvágják a torkát - löktem vállánál fogva arrébb, amitől eldőlt, és a feneke a padlót súrolta.<br />
- Te rohadt kis szutyok! - Felpattant, és megindult felém, de barátnője lefogta. - Mindenki megtudja mi van az apáddal, és a rohadt videódat is látni fogják! Gwendolyn is látja majd! - Üvöltötte, de ekkor már barátai csoportostul cibálták be egy terembe.<br />
- Ez mi a fasz volt? - fakadt ki Greg. <br />
- Menjünk órára - nyeltem nagyot, és besiettünk a terembe.<br />
<br />
Az osztály megkopva vett részt az utolsó, osztályfőnöki óránkon, ami ismét kedvenc tanárommal volt, Mr. Deen-el.<br />
Minden kis takonypóc a vöröskét vigasztalta. <i>Jajj ne, mi lett vele? A feltöltött feneke szétrobbant a padlón? De sajnálom, majd feltöltik neki újra. Aztán kiszurkálom gombostűkkel... </i><br />
Amíg a választ vártam, Mr. Deen ismertette velünk a félévi várható eseményeket.<br />
<br />
- Jövőhéten csapat építő osztály kirándulásra megyünk. Az első kirándulás egy hotelban lesz, ami mellett egy kaland park van izgalmas dolgokkal, ahol csapatokban fogtok dolgozni. A csoportokat én állítom össze... - magyarázta, majd sétálgatni kezdett a padok között. Mikor mellettem sétált el, kezeivel végigsimított karomon. A többiek valószíűüleg nem látták, de engem izgalom töltött el. A tanár folytatta.<br />
- Amelyik csapat nyer, az kapni fog valami nagy jutalmat. Az csak a játék végén derül ki, hogy mi is lesz. Utána való következő hetekben az iskolában lesztek, semmi érdekes nem lesz, utána majd körülbelül október végén tervezünk egy sátrazást az erdőben.<br />
- Pókok, kígyók, meg ilyenek? - nevettem fel.<br />
- Nem minden féle képpen, majd meglátjuk mi lesz. - Mondata végén az órára pillantott. - Holnap az első óra testnevelés, ne feledjétek, mint leszünk a pályán.<br />
<br />
Megérkezett a várva várt üzenet. <br />
<i>"Húsz perc múlva a park közepén. Lehet kések, ne haragudj. G" </i><br />
Pompás, a kis idióta legalább válaszol. Szeretem, de amikor cserben hagy egy Rómeó miatt, megölném. A füzetemből kitéptem egy lapot, és írni kezdtem rá.<br />
<i>"Testnevelés óra előtt mutatna nekem pár gyakorlatot az öltözőben? Az izmaim hálásak lennének... Carla."</i><br />
Gondosan összehajtottam az üzenetet, és vártam az óra végét.<br />
- Még lenne tizenöt perc az órából, de csöndesen távozhattok - mondta a fiatal, szív döglesztő tanár. <i>Pompás, erre vártam. </i><br />
A diákok sorra hagyták el a termet, én pedig elvegyültem közöttük, és kifelé menet a tanár kezébe nyomtam a cetlit. <br />
A kijárat előtt még hallottam a nevetését. <br />
<i>Bingó, Carla! </i><br />
<br />
<i><b>*Gwendolyn szemszöge* </b></i><br />
<br />
Futottam egészen a park közepéig, ahol barátnőm már egy padon helyet foglalva várt. Éppen telefonját böngészte, és jókat mulatott. Biztos ismét néhány osztálytársról derített ki szaftos pletykákat. <i>Tipikus Carla...</i> <br />
Amint meglátott, felpattant, és nagy szemekkel meredt rám.<br />
- Júlia kitalált a kastélyból? Lett rajta ajtó?<br />
- Szívem, az Rapunzel története - magyaráztam, majd szorosan magamhoz öleltem.<br />
- Egy kutya. Jól áll amúgy a ruhám, de azt hittem a suliba is látlak majd benne. Ehelyett fogadni merek, éppen Damien húzogatott benne. Tudod mit? Inkább neked is adom - mért végig tetőtől talpig, én pedig csak finomat karjába ütöttem.<br />
- Nem történt semmi, csak beszélnünk kellett. Sajnálom, hogy vártál rám... Történt valami izgi? - érdeklődtem, majd megfogtuk egymás kezét, és leültünk a padra.<br />
<br />
- Greggel egyre jobb barátok vagyunk, aztán meg... Ja, igen! Összevesztem Beckyvel, és úgy ellöktem hogy seggre ült. Szerintem a segge szét is durrant, szinte látni lehetett a plasztikai műtét nyomait, csoda hogy kis tócsa nem maradt a padlón - mesélte büszkén, én pedig tudtam hogy kissé túloz, de ez ő. <i>Így szeretem</i>. Viszont valamit elhallgatott, ebben biztos vagyok. Túl hamar mesélte el.<br />
- Kérdeztek rólam?<br />
- Konkrétan összebalhéztam az iskola szukájával. Szerinted te most kit érdekeltél? - harapott ajkába, és együtt nevettünk.<br />
Ez tőle nem sértés, puszta megnyugtatás. Mindig így beszéltük meg ezeket a dolgokat. Örültem, hogy nem kérdeztek felőlem. Túl nagy galiba lenne abból.<br />
- Mi meg mindent megbeszéltünk, és eldöntöttük, hogy barátok leszünk. Legjobb barátok. Nem volt köztünk semmi - ráztam fejemet, majd eszembe ötlött a tegnap este, és éreztem, ahogy a vér az arcomba szökött - vagyis este megcsókolt... De azon kívül semmi.<br />
- Lesmárol az exed, akinél az éjszakát töltöd. Szép, Blackwell, és még el sem meséled. Milyen barátnő az ilyen? - lökött oldalba, és kuncogtunk halkan.<br />
- Ja, és a barátnője holnaptól a mi osztályunk tanulója lesz... - Ennél a mondatnál lehorgasztottam a fejem. Nem tagadom, bántott a dolog, de nem igazán mutathattam ki.<br />
- Fantasztikus, majd kicsináljuk. Akkor ő is jön a kirándulásra? - Pont erre a mondatra számítottam, szükségem is volt rá.<br />
- Kirándulás?<br />
- Osztály kirándulás. A szexi tancibácsi ma jelentette be, hogy megyünk egy hotelbe, és kaland parkba nemsokára, aztán meg valami sátrazás lesz. - Mesélte, majd kiegyenesedett, és ajkai elnyíltak egymástól. - Te! Ez jó alkalom! Te visszacsábítod Damit, én pedig kicsinálom Beckyt! A mű melleit is le kell rendezzem. Majd viszek gombos tűt, vagy ollót! Jó, az olló talán túl drasztikus... De ezt érdemli. <br />
- Nagyon a bögyödbe van ez a csaj.<br />
- Viszket tőle a tenyerem. <br />
<br />
Még sokat beszélgettünk, és kis milliószor bocsánatot kértem amiatt, hogy ma nem voltam mellette az iskolába, de a nagy szívével megbocsájtott. <br />
Ha ő nem lenne, nem tudom velem mi lenne. Szükségem van rá mindig, és nála jobb barátnőt nem kívánhattam volna soha. Elmondtam neki, hogy rettegek hazamenni, így azt mondta hazakísér. Ezt az ajánlatát elutasítottam, mivel gondolom a testvéremmel való dolog után apám őt is rühelli, és nem kell, hogy vele is csúnyán viselkedjen, így inkább haza küldtem.<br />
<br />
Mikor hazaértem, váratlan dolog fogadott. Kiabálást, őrjöngést vártam. Ehelyett mindenhol csönd honolt. Sötét volt az egész házban. Se a kocsi kulcs nem volt a helyén, se a család tagjaim cipői. Felkapcsoltam a villanyokat, és levetődtem a kanapéra. Eldőltem rajta, és lecsuktam szemeimet.<br />
<i>- Gwen! Gyere velünk!</i> - Hallottam távolról egy férfi suttogást.<i> - Nem kell félned, mi várunk téged! </i> <br />
Felültem a kanapén, és körbe néztem, de senkit nem láttam sehol.<br />
<i>- Ne félj Gwenny, ránk régen is számíthattál, gyere már!</i> - csatlakozott hozzá egy női hang. <br />
Megremegtem, és ujjaimat kezdtem tördelni. Sétálni kezdtem lassan a konyha felé, majd mikor beértem oda, félve fölkapcsoltam a villanyt. <br />
Nem kellett volna. <i>Hatalmasat sikítottam... </i><br />
<br />
<b><i>*Carla szemszöge*</i> </b><br />
<br />
- Tök jó, Greggy, de ha az a picsa szemétkedni fog velem, én nem fogok bírni magammal - mondtam a kihangosított telefonomnak, miközben a ruháimat pakolásztam.<br />
- Ne aggódj, Carla, nem lesz gáz. Nem fognak kicsapni, anyukád lerendezi majd ezt a dolgot. Felhívták már?<br />
- Szerintem Becky nem mer a dologról beszélni, inkább ő maga cselekszik. - Egy pillanatra megálltam, és a tükörbe merengve nézegettem magam. - Lehet a végén tényleg élve eltemet, de előtte egy ásóval fejbe vég majd!<br />
- Szívem, túl sok Pretty Little Liarst nézel - nevetett barátom a vonal túlsó végéről.<br />
- Gondolj bele! Tökéletes Alison DiLaurentis lennék. Meg van hozzá az arcom, és a fényes múltam is. <br />
Csipogni kezdett a telefonom, és felvettem az ágyról.<br />
- Mindjárt visszahívlak - mondtam, majd kinyomtam, és a másik hívást pedig felvettem. - Dr. Drawns, miben segíthetek?<br />
- Carla, azt hiszem te segíthetnél nekem. Zavarhatlak egy pillanatra? - szólalt meg a vonal másik végéről a már jól ismert magas férfi hang.<br />
- Természetesen! Gond van? - leültem az ágyra, nagyon rossz előérzetem támadt. <br />
- Gwendolyn nagyon rég volt már nálam, viszont a házi orvosától úgy hallom, folyamatosan szedi még a gyógyszereket...<br />
- Nekem azt mondta, már nem szedi. - <i>Hazudott volna a barátnőm? Miért tenné? </i><br />
- Pedig kéthetente vált ki új adagot, ami egyébként egy hónapra lenne szükséges. Hozzám pedig nem jön beszélgetni, mint mondtam. Carla... Azt hiszem, a barátnőd kezd vissza esni. Vettél észre rajta mostanság furcsa dolgokat? - Erre a kérdésre elgondolkodtam, majd összeszorítottam szemeimet, és úgy válaszoltam.<br />
- Néha túlságosan ingerült,elképesztően érzékeny, és nem segítenek a családtagjai sem... Ráadásul vissza jött a volt barátja is, azóta még zaklatottabb. És mintha titkolózna...<br />
- Ha ez így folytatódik, vissza kell őt hoznunk ide...<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<span class="TextRun SCX2139978" style="font-family: Calibri,sans-serif; font-size: 11pt; line-height: 19px;"><span class="NormalTextRun SCX2139978" style="background-color: inherit;"></span></span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/18422984730482909014noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-969937698843103810.post-6308070403866756192015-07-02T06:36:00.004-07:002015-07-02T06:36:41.465-07:00O4. - Késő esti pillanatok<div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Sziasztok! :)<br />Meghoztam az új részt, ami kivételesen nekem is tetszik. :D Bár kicsit rövidnek tűnik, word-be 8 oldal.:) Nem túl eseménydús, nekem mégis a szívemhez nőtt. :D</i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Jó olvasást, puszillak titeket. :)<br />*G. </i></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
***</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNysGA6yffZb8TVvgRM5iF2WiaaORtLQdFXHSaJIivDxyWGt5d0NmxZ01Rdsj608GjuXk3szyMljZGBIYdRiXqYLGbEbIa6uwv32HT015sPYzq4lJIjEVcAGLovVd8gwCfiQQKv9-_WoIT/s1600/large+%252821%2529.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNysGA6yffZb8TVvgRM5iF2WiaaORtLQdFXHSaJIivDxyWGt5d0NmxZ01Rdsj608GjuXk3szyMljZGBIYdRiXqYLGbEbIa6uwv32HT015sPYzq4lJIjEVcAGLovVd8gwCfiQQKv9-_WoIT/s320/large+%252821%2529.gif" width="320" /></a></div>
<br />
Nem sokkal később már az O'Donell házban voltam, azon belül pedig Damien szobájában, a bordó babzsákfoteljében helyezkedtem el, míg ő lezuhanyozott.<br />
Szerencsére addig mindent végig tudtam gondolni, ami az este folyamán történt, de valahogy mégis egyre inkább összezavarodtam.<br />
Először ő és a barátnője... <i>Na igen, most hol van Olive? Miért nem ő van itt a szobájába, és éppen romantikáznak? Miért én? Mit keresek itt? </i><br />
Aztán az apám... <i>Mitől borult ki ennyire? Honnan látta, hogy ő bent van nálam? Nem hiszem el, egyszerűen lehetetlen, egész este alatt figyelhette minden mozdulatomat. </i><br />
És Carla meg az öcsém? <i>Velük meg mi történhetett? Eddig úgy tudtam, hogy barátnőm az idősebb pasikra bukik, és nem foglalkozik a fiatalabb korosztállyal. Tévedtem volna?</i><br />
<br />
Nem gondolkoztatok többet, mert teljesen szét fog robbanni az agyam.<br />
<i>Gyerünk Gwen, gondolj másra!</i> - Parancsoltam magamra, majd felpattantam a fotelből, de ezzel egyszerre nyílt az ajtó, amivel sikeresen csókolózott a homlokom. Egyből visszaültem az eddig már kényelmesen felmelegített helyemre.<br />
Damien kukucskált ki az ajtó mögül majd felnevetett.<br />
- Hm.... - nevetett hangosan, majd elém állt, és kezét nyújtotta, én pedig belekapaszkodtam, és segítségével felálltam. - Ez igen, tényleg nem a te napod. Mit ártott neked ez a szép kis ajtó? - Simított végig az ajtófélfán.<br />
- Én mit ártottam Neked? - Kerekedtek ki szemeim. Tudtam, hogy viccel, de most legalább kapni tudtam az alkalmon. - Miért mondtad azokat a vacsorán? <br />
- Dühös voltam - vont vállat, majd elterült az ágyán.<br />
- Dühös, mi? Komolyan, mivel bántottalak meg ennyire? Szerintem egész este alatt semmi rosszat nem tettem, meg se szólaltam.<br />
- Nem, tényleg nem. De ott voltál, és ez már magában dühített.<br />
- Szóval már csak a jelenlétemtől ideges leszel? - Szaladt ki a számon. Nem akartam ezt megkérdezni tőle, de ha már így alakult, egyszerűen muszáj volt. Jobb tőle tudni az igazságot, mint magamban elméleteket gyártani. <br />
Nem válaszolt, csak csapkodni kezdte maga mellett az ágyat, és arrébb csúszott. Befeküdtem mellé, és együtt bámulni kezdtük a csillárt. Néhány percig síri csönd állt be, ez nekem pedig már eléggé kellemetlennek bizonyult. Fogalmam sem volt arról, mit is mondhatnék neki, de valamit muszáj volt, így jött az, aminek jönnie kellett...<br />
<br />
- Poros - szólaltam fel. Kérdőn rám nézett, mire belenéztem szemeibe. - A csillár, poros. Még mindig nem takarítod kellően a szobádat.<br />
- Én takarítok! - Háborodott föl, és tudományosan mutogatni kezdett az ujjával. - Csak egyszerűen az egy fölösleges része a szobámnak.<br />
- Persze, hogy fölösleges. Végülis csak a sötétben az ad fényt neked, és nem kell úgy tengetned az estéidet mint egy ősembernek.<br />
- Én ősember vagyok - vont vállat, mire kuncogni kezdtem.<br />
- Na ja, szőrösségben versenyezhetsz vele. Meg testalkatra... Meghíztál - mértem végig és felültem.<br />
- Mi az, hogy meghíztam?! - ült fel hirtelenül mellém. - Csak eljártam kondizni, ez tiszta izom!<br />
- Ha te izmos vagy, akkor Carla most nem épp a testvéremmel létesít szexuális aktust - ez jó érv, valahogy szerettem volna megosztani vele, de nem tudtam hogyan.<br />
- Hogy mi? - meglepődöttségét takarni sem tudta volna. - A testvéred meg a szöszi? Nemár, azt hittem Carla az érett pasikra bukik. Elég kifinomult izlése van, válogatós.<br />
- Én is... - ráztam meg a fejemet. - Hol van Olive?<br />
<br />
Erre ismételten nem válaszolt, csak átkarolta vállaimat, és magával együtt visszarántott fekvő pozícióba. Talán tényleg jobb lenne, ha most nem beszélnénk erről. Kellemetlen lenne mindkettőnk számára, de talán nekem a leginkább.<br />
Régen volt egy körös zene számunk, és végig az járt a fejemben. <i>Just a dream... </i>A mi kapcsolatunk tényleg ilyen kapcsolat volt, mint amit ez a zene elmond... De most, hogy ismét itt fekszek mellette, az ágyában, és értem az érintését, jól érzem magam.... Régen éreztem ezt.<i> Boldogságot.</i><br />
<br />
Már nem fájt az ütés, amit apámtól kaptam. Sőt... Csal ritkán jutott eszembe. Végig azon tűnődtem, hogy mivel érdemeltem ki ezt a váratlan fordulatot, és hogy ez vajon így lesz-e még egy ideig, vagy holnap az iskolában megint végig kell néznek, ahogy rám se akar nézni?<br />
Nem, erre nem akarok gondolni, inkább a pillanatnak élek, ami csodálatos. <i><a href="https://www.youtube.com/watch?v=a2RA0vsZXf8" target="_blank">Just a dream...</a></i><br />
- And I be ridin'<br />
And I swear I see your face at every turn<br />
I try go get my usher on but I can't let it burn <br />
And I just hope you know that you're the only one I yearn for<br />
No longer I be missin will I learn - kezdtem dúdolni halkan a dalt, mire felém fordította fejét. Én folyamatosan a plafont bámultam, de legalább felkeltettem az érdeklődését, így hát folytattam.<br />
<br />
- Didn't give you all my love<br />
I guess now I got my payback<br />
Now I'm in the club thinking all about you baby<br />
Hey, You was so easy to love<br />
But wait, I guess that love wasn't enough<br />
I'm going through it every tume that I'm alone<br />
And now I'm wishing that you'd pick up the phone<br />
But you made a decision that you wanted to move on<br />
Cuz I was wrong.<br />
<br />
Mikor a dal végére értem, meglepő módon maga felé fordított. Nem szólt semmit, de folyamatosan szemeimbe nézett. Féltem, hogy megharagudott, amiért felhoztam ezt a dalt, de még mindig nem szólalt meg, és ezzel teljesen az őrületbe kergetett. Nem tudtam mit gondol, vagy mit érez. Most megölne, vagy megölelne? <i>Talán éppen azt tervezi, ahogy szép csendesen megöl....</i> Nem, biztos nem. De akkor mi jár ott bent, a fejében? Az arcán semmilyen érzelmet nem láttam, mintha nem is érdekelné, ugyanakkor mégis engem nézett. Ez már nem is kínos volt, sokkal inkább bosszantó. Nagyot sóhajtottam, majd mikor elnéztem volna róla, végre kinyitotta a száját.<br />
<br />
- Nem mehetsz ma haza - mindössze ennyit mondott. Meglepődtem.<br />
- Haha, könnyű azt mondani - nevettem szarkasztikusan, mire felhúzta szemöldökét. - Hova mehetnék, okoska? Carla még lehet éppen a testvéremmel lepedő akrobatikázik.<br />
- És ezen mi a bonyolult, te nagyon buta? Itt maradsz - jelentette ki nemes egyszerűséggel, majd felállt az ágyról, és a szekrény felé sétált. Kisebb sokkot kaptam ettől a mondattól, hiszen régóta erre vágyom, de nem voltam benne biztos, hogy komolyan gondolja. <br />
- De könnyen beszélsz. A barátnődnek mit mondasz majd? <i>"A volt barátnőmet megütötte az apja, szóval megengedtem, hogy éjjel nálam csövezzen"</i>? - Idéztem a mondatot, amire úgy gondoltam, hogy elhangozhat majd közöttük.<br />
- Ki mondta, hogy tudni fog erről? - dobott felém egy szürke pólót, majd becsukta a szekrény ajtajait, és az ajtó felé mutatott. - Menjél zuhanyozz le, addig beágyazok.<br />
- Oké, kapitány - kaptam el a felsőt, majd az ajtó felé indultam, de megtorpantam. - És hol alszok? Meg mibe megyek holnap suliba? Ráadásul hogy? Nem, én inkább hazamegyek.<br />
- Hazamennél? Hagynád, hogy apád megint úgy helybenhagyjon? Nem vagy magadnál - rázta meg a fejét, én pedig elmosolyodtam. <i>Lehet tényleg igazán szeretné, hogy maradjak?</i> - Itt maradsz, velem fogsz aludni és nem, nincs ellenkezés, aztán zuhany után írsz Carlanak, hogy holnap dobjon be reggel neked valami göncöt, és suliba meg fél útig elviszlek, aztán kiraklak majd valahol. Nem engedem, hogy az a tahó megint ok nélkül bántson.<br />
<br />
Erre a mondatra vártam már mióta... Jókedvűen kiugráltam a szobából, egyenesen a fürdőig. Mikor becsuktam magam mögött az ajtót, egy helyben kezdtem ugrándozni. Életemen először hálás lehetek apámnak, hiszen annak az embernek lökött a karjaiba, akitől eddig tiltani próbált.<i> Tökéletes.</i><br />
Gyorsan lezuhanyoztam, majd magamra kaptam a felsőt, de meglepődve vettem észre, hogy alsó részt nem adott. <i>Én így ki nem megyek.</i> Lassan kidugtam az ajtón fejemet, és elkiáltottam magam.<br />
- Igen? - szólt vissza a hang, egészen a szobájától.<br />
- Alsót nem adnál? Tudod... Ez így elég rövid dugtam vissza fejemet, majd végig mértem magam.<br />
- Minek? Láttalak már anélkül is - hallottam, ahogy görcsösen visszatartja a nevetést. <i>Kis köcsög.</i><br />
- Ezt a barátnőd biztos díjazná, na egy-kettő, gyorsan hozzál már valamit - tapsoltam, majd pár perc múlva meg is jelent az ajtóban egy kis gatyával.<br />
- Vigyázz rá, ez a kedvencem - dobta be, mire elkaptam, és becsuktam magam után az ajtót.<br />
Épp készülni kezdtem felvenni a kis gatyát, de ekkor benyitott, és közvetlenül rám nézett.<br />
- Vacsit kérsz? - úgy mosolygott, mintha az olimpiát nyerte volna meg. <br />
- Kitakarodnál? - csaptam rá az ajtót, majd felnevettem. <i>Nem normális.</i><br />
<br />
Mikor végeztem, lesétáltam a konyhába, és csatlakoztam hozzá. Leültem mellé a székre, majd a már elkészített szendvicset kezdtem falatozni. Megint beállt a kínos csönd, bár most inkább mindketten szívesebben foglalkoztunk inkább a szendvicsekkel. Én nem tudtam sokat enni a partyn, ugyanis gyomor görcsöm volt. Most viszont már nyugodt vagyok, sokkal jobb minden, legalábbis ebben a pillanatban.<br />
<br />
Vacsora után elpakoltunk magunk után, és felmentünk vissza a szobába. Eszembe jutott, hogy még meg sem köszöntem azt, amit értem tett, így hát próbáltam szépen megfogalmazni, kerek mondatokba kifejezni a hálámat, amivel ő bármikor bajba kerülhet... De nem tudtam mit mondhatnék, így a legegyszerűbb módját választottam a dolgoknak. <br />
- Köszönöm - fejeztem ki hálámat ezzel az egy szóval. Szívből jött a köszönet, de nem tudtam még mit mondhatnék. <br />
- Ezeket ne köszönd meg, tartozom neked ennyivel. Bár te is elmagyarázhatnál nekem néhány dolgot - ült le az ágy végébe, én pedig leültem mellé, majd mint ő nemrég, hátra rántottam magammal, így elfeküdtünk. Meglepődtem, mikor ujjainkat összekulcsolta, de szívemben belül melegséggel töltött el ez a cselekedete.<br />
- Mit szeretnél tudni? - érdeklődtem, de ő csak megrántotta vállát.<br />
- Miért szakítottál egyik pillanatról a másikra? <br />
Ez a kérdése megrázott. Soha senki nem tudta erre a választ, egyedül én meg Carla. Nem is akartam neki elmondani, hiszen senkinek nem akartam ezzel ártani, de a hallgatásommal csak azt értem el, hogy elvesztettem őt.<br />
Elmondjam neki az igazat? <i>Félek...</i><br />
- Ez egy hosszú történet.... - kezdtem de ő közbe vágott.<br />
- Röviden.<br />
Láttam az érdeklődést a szemeiben, és úgy éreztem ha elmondom, megkönnyebbülök, és talán jobb lenne a kapcsolatunk is. Így hát mély levegőt vettem. <br />
- Sok dolog szólt ellenünk, sokaknak nem tetszett a kapcsolatunk, és mikor tudtam, hogy apám egyszerűen rühell téged... Amit mellesleg tudtomra is adott természetesen... Akkor én rájöttem, hogy ennek nem lehet jövője. Közöttetek végig folyt volna a rivalizálás, és én lettem volna ennek az egésznek a középpontjában. Folyamatos harcok, továbbra is bujkálhattunk volna, nekem meg minden nap szokásos néhány pofon... - Nagyot nyeltem, és mikor tudatosult benne, hogy már túl őszinte voltam, felpattantam, majd az ajtó felé vettem az irányt. - Lemegyek vissza inni. <br />
- Már akkor is megvert? - azonnal felugrott, és elém lépett. Nem válaszoltam, csak lehorgasztottam a fejemet, amiből már tudta, hogy ez egy igent jelent. - Az a rohadt mocsok...<br />
- Felejtsük ezt el, én nem akarok most rá gondolni - hirtelen mozdulattól vezérelve megöleltem. Hogy mennyire jó ötlet, azt nem tudtam, csak egyszerűen erre volt szükségem. Hiányzott, és végre szeretetet, törődést éreztem.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIf_3dBl8bi_IFXxpsmwefBWAybx18Sw8Sd65eGT1mC_LlmRiyvQpozcYT5ucmQqCxQSCn6BoNXIwq2LJrRffSHGzQm_CKbN-fao5BDKtbQQu9kxSpLlOqenhQKAZxX9k3xTFmTpO6zNRZ/s1600/large+%252827%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="134" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIf_3dBl8bi_IFXxpsmwefBWAybx18Sw8Sd65eGT1mC_LlmRiyvQpozcYT5ucmQqCxQSCn6BoNXIwq2LJrRffSHGzQm_CKbN-fao5BDKtbQQu9kxSpLlOqenhQKAZxX9k3xTFmTpO6zNRZ/s320/large+%252827%2529.gif" width="320" /></a></div>
Pár percig csak öleltem, mire arra eszméltem, hogy kicsit megemelt. Lábaimmal azonnal átkulcsoltam derekát, ő pedig egyik kezével tovább szorította fátamat, másikat pedig fenekemre vezette, és így tartott. Lassan felé emeltem tekintetemet, mire elmosolyodott, és váratlanul megcsókolt.<br />
Újra éreztem azt a régi bizsergést, ami kettőnk között volt... Jó néhány percig csak összeforrva csókolóztunk, majd a levegő hiánya miatt elváltak ajkaink. Rámosolyogtam, de éreztem, ahogy arcom vörös lángban ég, ő pedig ezt látva ajkaimba harapott, és letett az ágyra.<br />
- Alszunk? - kérdezte úgy, mintha semmi nem történt volna, én pedig egy pillanatra megszeppentem, hiszen eszembe jutott, hogy neki barátnője van. Nem tudtam mit mondhatnék, így egyszerű választ adtam.<br />
- Írok Carlanak, és igen.<br />
Bólintott, én pedig átszaladtam a fürdőbe, és elővettem a vacsorához felvett ruhám zsebéből a telefont. Visszafutottam a szobába, lehuppantam mellé az ágyra, és pötyögni kezdtem.<br />
<i>"Holnap mondok részleteket, semmit ne kérdezz. Kérlek, reggel dobj be pár ruhát az O'Donell családhoz nekem, köszönöm!</i><br />
<i>U.i.: Remélem jó volt a lepedőakrobatika!</i><br />
<i>Puszi, Gwen."</i><br />
<br />
Amint elküldtem az üzenetet, ismét mosolyogni támadt kedvem, de pár percen belül válasz is érkezett. <br />
<i> "Szent szar, mit keresel te ott?! Ha te azt tudnád.... Na, majd én is mesélek. Viszem reggel a ruhákat! Puszi, Carla!" </i><br />
Boldogan dobtam le magam mellé a telefont, majd bebújtam a takaró alá, és hatalmas puszit nyomtam Damien arcára. Láttam, hogy nem érti a tettemet, de nem is baj, én magam sem értettem. Szorosan átöleltem, és így próbáltam elaludni. Katasztrófából lett csoda. Egyszerűen csak... <i>Boldog voltam. </i><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="OutlineElement Ltr SCX116108473" style="margin-left: 0px; text-indent: 0px;">
<div class="Paragraph SCX116108473" style="background-color: transparent; color: windowtext; font-family: "Segoe UI",Tahoma,Verdana,"Sans-Serif"; font-size: 6pt; font-style: normal; font-weight: normal; margin-right: 0px; text-align: left; text-indent: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="EOP SCX116108473" style="font-family: Calibri,sans-serif; font-size: 11pt; line-height: 20px;"> </span></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/18422984730482909014noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-969937698843103810.post-50291510887983784132015-06-27T05:38:00.001-07:002015-06-29T07:43:47.401-07:00O3. - Borzasztó vacsora<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i><span lang="hu">Sziasztok! </span></i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i><span lang="hu">Röstellem, de ez a rész szerintem elég "gagyi" lett, és rövid... Viszont már muszáj volt megírnom. Az előző nekem sokal jobban tetszett, de a hibáinkból tanulunk: a köveztkező jobb lesz! :) </span></i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i><span lang="hu">Nem beszélnék túl sokat.. Az új rész valószínűleg kedden vagy szerdán érkezik. </span></i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i><span lang="hu">Kérlek, kommenteljetek.:)</span></i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i><span lang="hu">Puszi!</span></i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i><span lang="hu">*G.</span></i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: center;">
<i><span lang="hu"> ***</span></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC40wKI_G76xfFA1SqVWNC3FZGP6DKO3clhrZ819pT8kujumvX0i0goJlO5iCrTMn_51g_AUf4qSilcur0KQMLp5BSgjxF7s5Wau4BTmRJOlYtVw2rSqPt7On1fLGOfOZVSbSkjtIyQ9sX/s1600/11111.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="136" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC40wKI_G76xfFA1SqVWNC3FZGP6DKO3clhrZ819pT8kujumvX0i0goJlO5iCrTMn_51g_AUf4qSilcur0KQMLp5BSgjxF7s5Wau4BTmRJOlYtVw2rSqPt7On1fLGOfOZVSbSkjtIyQ9sX/s320/11111.gif" width="320" /></a></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: center;">
<i><span lang="hu"><br /></span></i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<i><span lang="hu">Este
hat </span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">ra harminc perc...</span></i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Rendben, akkor mindenki tudja a dolg</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t - </span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">llt meg előtt</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">nk ap</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m, mi pedig már kívülről tudtuk, mik lesznek a szabályok. - Ti ketten, a legilledelmesebb m</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">don viselkedtek majd - mutatott r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s testv</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">remre, mire b</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">lintottunk. Ut</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">na any</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">nkhoz fordult - Te pedig nem kezdesz el megint
vedelni, vil</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">gos? - Megr</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ntotta a v</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ll</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t, majd az ajt</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu"> fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu"> s</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ltunk, viszont ap</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m elkapta a karom. - </span><span lang="en-US">É</span><span lang="hu">s
nem besz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">lsz az O'Donell k</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ly</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">kkel, csak ha musz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">j.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="en-US">
</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Mintha annyira akartam volna vele besz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">lni - ráztam meg fejemet</span><span lang="hu">,
</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r az ajt</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu"> előtt </span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">llva, mosollyal az arcunkon cs</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ngett</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">nk.</span><span lang="en-US"> <i>Ez a rohadt mű mosoly...</i></span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Egyből
ki is j</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">tt a h</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">z ura, Mr. Wish. Kedveltem, igaz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">n aranyos embernek ismertem meg. Nem p</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">khendi, arrog</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ns, hanem el lehet vele boh</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">ckodni. A feles</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ge is
ilyen, sajnos gyermek</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">k nem
lehetett nekik, pedig nagyon szerettek volna. Egyetlen fi</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">k volt, de őt is elvesztett</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">k n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">h</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ny </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ve, m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">gis ugyanolyan csod</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">latos,
j</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu"> emberek maradtak.</span><span lang="en-US"> Van egy unokájuk is a fiúktól, de ő messze él innen.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- </span><span lang="en-US">Ö</span><span lang="hu">r</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">l</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">k nektek! - </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">lelt meg minket a h</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">zigazda, majd beljebb invit</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">lt. </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">A kertben, az asztaln</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">l
m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r ott </span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lt a t</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">bbi vend</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g, k</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">zt</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">k az </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">n Damien-em is...</span><span lang="en-US"> </span><span lang="hu"> Mindenkinek saj</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t helye
volt</span><span lang="en-US"></span><span lang="hu"></span><span lang="en-US"></span><span lang="hu">, a t</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ny</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rokon egy feh</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">r cetli díszelgett, rajta a nev</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">nkkel. </span><span lang="en-US">É</span><span lang="hu">n Mrs Wish, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s Danny
mellett foglaltam helyet, velem szemben pedig ő </span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lt.. Sz</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">vem kalap</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">lt, egyfolyt</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ban ker</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lte a tekintetemet,
de tudtam, hogy ez nem fog neki sok</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ig menni.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- V</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">runk m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g valakire? - mosolygott Mrs. O'Donell, majd rám nézett kedvesen.</span><span lang="en-US"></span><span lang="hu"></span><span lang="en-US"></span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Mindig
szerettem, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r elk</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">pesztően hi</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">nyzott. Any</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m helyett any</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m volt, vele b</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">rmit
megbesz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">lhettem. Remek ember.</span><span lang="en-US"></span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="en-US">
</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Olive, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s Eric m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g nincs itt - hallottam meg a sz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">momra kedves hangot. Egyből fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu"> kaptam fejem, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ttam, amint ő is r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">z.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">M</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">lyen n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ztem szemeibe, majd </span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">gy
feleltem </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">n is.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Carla sem </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rkezett m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g meg.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Erre a
mondatomra horkantott, majd m</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">g</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ttem csap</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">dott az ajt</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">, mire ő fel</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">llt, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s mosolyogva kih</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">zta a
mellette l</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">vő sz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ket. Egy magas, szőke haj</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu"> l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ny libbent be. Nagyon sz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">p
volt, t</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">nyleg... Igaz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">n sz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">p. De ki ez? </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Illedelmesen
seg</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">tett neki helyet foglalni,
majd le</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lt mell</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">. <i>Ő lenne Olive? </i></span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Bocs</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">nat a k</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rt - jelent meg Eric is, aki nem m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">s, mint Damien b</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tyja. - Fontos telefont kellett elint</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ztem.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<i><span lang="hu">Akarod mondani...
Elment</span><span lang="en-US">é</span></i><span lang="hu"><i>l gyorsan cigizni?</i> -
gondoltam magamban, majd mikor ő le</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lt a l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ny mell</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">, hirtelen </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">sszeraktam a k</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">pet.
Valamelyik</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">k bar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tnője... </span><span lang="en-US">É</span><span lang="hu">s mivel Eric nem az a t</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">pus,
akinek egy l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ny kapcsolatra
kellene, m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r siker</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lt is kitalálnom, kinek lehet a kedvese.</span><span lang="hu">.. <i>Nem,
ez nem lehet. Nem lehet bar</i></span><i><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tnője,
m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r mi</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rt lenne? Ok</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">, tudom, hogy
k</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">z</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">tt</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">nk m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r r</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g v</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ge... De att</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">l m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g ez nem lehet </span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">gy... Vagy csak
nekem hi</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">nyozna?</span><span lang="en-US"> </span></i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Cs</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ngettek, Carla lesz.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Megyek, kinyitom - pattant fel Mr Wish, majd szinte szaladt az ajt</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">hoz. P</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r percen bel</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">l m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r meg is </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rkezett bar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tnőm t</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">rsas</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">g</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ban, aki hi</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ba j</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">tt j</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">kedvűen, mikor meglát</span><span lang="en-US"></span><span lang="hu">ta a velem szemben </span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lő csal</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">dot, elk</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">pedt.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Szent szar - cs</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">szott ki a sz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">j</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">n.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">R</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ztem ap</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">mra, akin l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ttam, hogy ezen el</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">gg</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu"> felh</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">zta mag</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="en-US"> </span>
</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- </span><span lang="en-US">Ü</span><span lang="hu">lj le, dr</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">g</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m - mutatott egy szabad
helyre Mrs Wish, de Carla megr</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">zta
a fej</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Mell</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">? - mutatott Ericre, aki csak j</span><span lang="en-US">óí</span><span lang="hu">zűen mosolygott.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Gyere m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r, nem harapok - felelte m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">zes-m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">zos hangj</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">n.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Erről
a fi</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">r</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">l tudni kell, hogy nincs az a l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ny, akit m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g ne vitt volna
</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">gyba. J</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">n igen, de az m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">s t</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">rt</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">net, az </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ccse bar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tnője voltam. </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Carla
k</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ts</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">gbeesetten le</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lt mell</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">, majd fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">m vetett egy k</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ny</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">rgő pillant</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">st, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">n viszont csak
megvontam v</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">llamat. Nem tehettem
semmit.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- </span><span lang="en-US">É</span><span lang="hu">s az ifj</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu"> h</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">lgy esetleg
bemutatkozik? - mutatott a h</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">z
ura, a szőke l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">nyra, volt bar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tom mellett. - M</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g nem ismerj</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">k.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Damien
fel</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">llt, majd megfogta a l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ny kez</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s őt is maga mell</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu"> </span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ll</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">totta.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Ő a
bar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tnőm, Olive Bridges -
mosolygott a l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">nyra, majd az is
kedvesen elmosolyodott.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- J</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu"> est</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t k</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">v</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">nok - sz</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">lalt meg, hangja tényleg kellemes volt. </span><span lang="en-US"></span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Mindketten
le</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">ltek, ap</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m pedig csak mosolygott mag</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ban. Tudta, hogy ez f</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">j nekem. Igen, f</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">jt,
borzaszt</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">an. Sz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">d</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lni kezdtem, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s felfordult
a gyomrom. Rosszul voltam, sz</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">rnyen
rosszul, de nem mutathattam, mert nem tudhatj</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">k, hogy nekem ez f</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">j.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Az
asztal alatt Danny megfogta a kezem, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s erősen megszor</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">totta
azt. Az </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">cs</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">m ismer, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu"> sz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">thattam bármikor bármiben. Carlaval is ugyanez a helyzet, de r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu"> nem mertem n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">zni, mert
azt hiszem fesz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">lyezve </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rzi mag</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t Eric mellett, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">n pedig
most legsz</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">vesebben kit</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">rn</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">k.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="en-US">
</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">A
vacsora rettenetesen telt v</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">gig.
Mindenki nevetett, rajtam k</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">v</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">l.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Amint
tekintetem a gerle p</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">rra vezettem,
</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ppen cs</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">kol</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">ztak. Azonnal rosszabb állapotba kerültem, nem maradhattam ott.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Kiszaladok a mosd</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">ba - sz</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">ltam Mrs Wish-nek ő pedig b</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">lintott.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Sz</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu"> szerint futottam, majd mikor oda</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rtem, csak lehuppantam a k</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">vezetre, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s els</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">rtam magam. </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Az ajt</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu"> kiny</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">lt, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s Carla l</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">pett be rajta.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- H</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu"> - gugolt le hozz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m, majd meg</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">lelt.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- </span><span lang="en-US">É</span><span lang="hu">n ma m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g meg</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">l</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">k valakit. Vagy magam, vagy őt, mindegy -
zokogtam fel, mire elnevette mag</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t.
- Jobb lenne Ericet meg</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">lni -
mosolygott r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Mit
csin</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">lt? - t</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">r</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ltem meg szemeimet.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- V</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">gig simogatja a combomat. Nem norm</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">lis, m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r azt hittem a szokny</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m al</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu"> ny</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">l - r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">zta ki a hideg, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s megd</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">rzs</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">lte karj</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t. - T</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">nyleg ennek a m</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">csingnak
kell mellettem </span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lnie?</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Meg</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">leltem bar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tnőmet. </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Tudod... </span><span lang="en-US">É</span><span lang="hu">n nem tudom m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r mit </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rzek - r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ztam meg fejemet.
- Egyszer meg</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">leln</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">m, azt</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">n ink</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">bb let</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">pn</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">m a fej</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s beledobn</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m a kis t</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">ba, hogy a halak
r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">gj</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">k sz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t az eg</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">szet... Azt</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">n pedig azon gondolkozom, hogy mit l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t a bar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tnőj</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">be.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Beteg vagy - suttogta bar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tnőm
maga el</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu"> meredve, majd r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">zett, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s tenyerei k</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">z</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu"> fogta arcomat. - Az a l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ny
tiszta te vagy. K</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">v</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">l nem, de bel</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">l teljesen, nem vetted m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g
</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">szre? </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Megr</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ztam fejem, majd fel</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">lltunk, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ly levegőv</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">tel ut</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">n visszasiett</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">nk.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Hamar
kellett </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">sszeszednem magam, k</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">l</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">nben biztos </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">szreveszik,
hogy gond van, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s ut</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">na j</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">tt volna valaki.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="en-US">
</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">M</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r mindenki befejezte a vacsorát</span><span lang="hu">, </span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">gy az im</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">nt eml</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">tett, kivilágított t</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">hoz s</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ltunk, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s mindenki besz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">lgetett
valakivel.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Sz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">p a szerelem - cs</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">ptem el, amit </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ppen Mrs
Wish mondott. - Eml</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">kszem, nek</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">nk mennyit kellett harcolni egym</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">s</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rt...</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Igaz
- helyeselt Olive. - Ha szeretsz valakit, mindegy hogy ki, vagy mi van
ellenetek. Az sz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">t, hogy szereted. </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Erre a
mondatra lehorgasztottam fejemet, majd </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">sszeszedve minden erőmet észrevétlenül besétáltam a házba.</span><span lang="hu"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Ettől a mondatt</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">l meghalt a lelkem. <i>Harcoltak egym</i></span><i><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">s</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rt... Harcoltak. Akkor
szereti, biztosan...</span></i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<br />
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<b><span lang="hu">-
Carla szemsz</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ge -</span></b></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Te j</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu"> isten, itt mindig megy valami dr</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ma - </span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">ltem egy kőnek t</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">maszkodva,
mik</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">zben n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ztem a vend</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g sereget. -
Ide valami pia kellene...</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Tudod, hogy r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m sz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">thatsz - n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">zett fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">m Daniel, mire k</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rdőn pillantottam r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">. Fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">m ny</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">jtott egy </span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">veget, amire Szörp volt </span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">rva. </span><span lang="en-US">Ó</span><span lang="hu">vatosan kivettem kez</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ből, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s bele szagoltam.<i>
Alkohol...</i> - Te egy isten vagy.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Ez a
becenevem - kacsintott r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m, majd k</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">r</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lbel</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">l a fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t egyszerre leh</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">ztam. - Nyugi m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r, marad.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Hogy
b</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">rod </span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">gy a pi</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t? - </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rdeklőd</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">tt.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Csal</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">di von</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">s, ap</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m nem a legtiszt</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">bb ember - magyar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ztam, majd ism</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t
beleittam. - De az a j</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">, hogyha
iszok, akkor mindenf</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">le h</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lyes</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">get </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">sszedum</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">lok mindenkinek, ugyanakkor a titkaimat
megtartom, emellett pedig tudok mindenkivel sz</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">rakozni.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- M</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r most zsibbad tőled az agyam - mosolygott r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m a fi</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Addig </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">r</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lj am</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">g nem más</span><span lang="hu"> - kacsintottam, mire elvette tőlem az </span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">veget.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Honnan tudod, hogy m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">s nem?</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Kisfi</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu"> vagy m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g - feleltem, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s fel</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">lltam, mire ő is </span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">gy tett.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Ugyan, Carla. M</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">sf</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">l </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">v? - nevetett fel, majd </span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tkarolta
derekam, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s k</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">zel h</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">zott mag</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">hoz. - Szerintem
t</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">bbet tudn</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">k, mint b</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">rki, akivel eddig dolgod volt.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- J</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">zus pepita. Akkor... Bizony</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">tsd be, kisfi</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu"> - mutat</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">ujjamat v</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">gigvezettem mellkas</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">n, majd karj</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t elvette
derakamr</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">l, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s a h</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">z fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu"> kezdett h</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">zni.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu"> </span>
</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<b><span lang="hu">-
Gwendolyn szemsz</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ge -</span></b></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">A
konyh</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ban </span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lve n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ztem ki a fejemből,
mikor egy hangos nevet</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">sre lettem
figyelmet. Kihajoltam az ajt</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu"> fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu"> n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">zve, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s bar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tnőmet l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ttam meg testv</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rem k</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">s</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ret</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">be. Az emelet fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu"> vett</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">k az ir</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">nyt, majd
elcsattant egy cs</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">k...</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<i><span lang="hu">Ez meg
mi? Nekem egyikőj</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">k se besz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">lt erről soha... Vagy ez valami </span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">j dolog? Nem </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rtem... Mindegy, legal</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">bb
nekik lesz egy j</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu"> est</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ly</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">k. Lehet ebből ad</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">d</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">an nagyn</span><span lang="en-US">é</span></i><span lang="hu"><i>ni leszek... </i>- utols</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">
gondolatomra felnevettem, majd egy k</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">z sim</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">tott v</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">gig v</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">llamon.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Azt
hittem bar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tnőm j</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">tt m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">gis vissza, de nem. H</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tra
fordultam, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s Damien </span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">llt m</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">g</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ttem.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- J</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">l vagy? - n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">zett r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m nagy szemekkel,
mire b</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">lintottam.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Le</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lt mell</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">m, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s </span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">gy n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">zte, amint a s</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">tart</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">val j</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tszadozok.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Ha
kibor</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">tod, az veszeked</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">st jelent - magyar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">zta.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Nem
is vagy babon</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">s - suttogtam, majd
a s</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">tart</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">t fejjel lefel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu"> fordítottam,
</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">gy az eg</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">sz tartalm</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t kisz</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">rva belőle.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Szok</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">sos, megint nem hallgatsz r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m - r</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">zta meg a fej</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t, majd fel
akart </span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">llni, de marasztaltam.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Sz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">p a bar</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tnőd, hol szedted </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ssze? -
mosolyogtam, de bel</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">l sz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">tmart a m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">reg. Szinte h</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">nyni tudtam
volna.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Igen, gy</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ny</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">rű. Ny</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ron a nyaral</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">s alatt
ismertem meg, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s egym</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">sba szerett</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">nk - nevetett fel. Tudta, hogy ezzel b</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">nt. <i>De mi</i></span><i><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rt akar f</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">jdalmat okozni? Mi ezzel a c</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">lja?</span><span lang="en-US"> </span></i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Mindenesetre el</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g gyeng</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">n alak</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">that, nagyon kis szer</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ny l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ny - d</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">nt</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ttem oldalra fejemet,
rem</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">ltem, hogy ezzel </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">n is kicsit megb</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ntom.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Annyira nem tudja sz</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">trakni a l</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">b</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t, mint te. De ez nem baj... Ő legal</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">bb csak nekem tartogatja - sim</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">tott v</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">gig h</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tamon, majd els</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">lt.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Idegess</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">gembe a f</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ldh</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">z v</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">gtam az előbbi j</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">komat, majd
felpattantam, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s a k</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">zvetlen mellettem l</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">vő szekr</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">nybe </span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">t</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ttem.Abban az ütésben minden dühöm benne volt. </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="en-US">É</span><span lang="hu">n soha nem csaltam meg, nem tudom mi</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rt mondta ezt. Nem norm</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">lis,
ahogy </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">n sem. M</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g mindig f</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">j, most is f</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">j </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">n ezellen semmit sem tehetek. Ahogy m</span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">lik az idő, nem egyre jobb, hanem egyre rosszabb lesz. </span></div>
<br />
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Reszkettem
az idegtől, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s egyszerűen csak ismét meg
akartam </span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">tni valamit. Egyből
megindultam az ajt</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu"> fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">, majd </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">szrevettem amint ap</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m nagy
lend</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">lettem siet be rajta, eg</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">szen fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">m. Amint meg</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">llt előttem,
tenyere azonnal arcomon csattant. Nem </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rtettem a helyzetet. A f</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">j</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu"> pontra kaptam kezeimet, majd erre elkapta
hajamat, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s szemeimbe n</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">zett. Szikr</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">kat sz</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">rt minden pillant</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">s</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">val.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Nem
megmondtam, hogy ker</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">ld azt a kis
tetvest? - sz</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">dott le halkan,
nehogy m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">s meghallja. - Erre egy
helyen vagytok t</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">bb ideig, mi?!
Amint haza</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">r</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">nk, elk</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">pesztően nagy b</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">ntet</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">sre sz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">thatsz.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Amint
eleresztett, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s kis</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">t</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">lt a konyh</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">b</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">l, utat engedtem k</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">nnyeimnek. <i>Nagy b</i></span><i><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">ntet</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s? Mi? Megint megver, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s eltilt mindentől? </span><span lang="en-US">Ú</span><span lang="hu">jra </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rtem j</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r majd az iskol</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ba, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s ő is visz? Csod</span><span lang="en-US">á</span></i><span lang="hu"><i>latos.</i> Zokogtam, majd kiszaladtam a h</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">zb</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">l az utca fel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">. Amint ki</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rtem, tov</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">bb kezdtem
futni, de megbotlottam, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s t</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rdre estem.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu"> </span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Az </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">letem egy roncs. </span><span lang="en-US">É</span><span lang="hu">n magam is az vagyok, semmire nem vagyok j</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">, egyszerűen nincs mi</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rt </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">lnem.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">R</span><span lang="en-US">áü</span><span lang="hu">ltem sarkaimra, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s </span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">gy zokogtam a s</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">t</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">tben. Egyed</span><span lang="en-US">ü</span><span lang="hu">l voltam,
reszkettem a hűvös időtől</span><span lang="hu">, a f</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">lelemtől, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s a b</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">natt</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">l.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Valaki
meg</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">lelt h</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tulr</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">l, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">n pedig m</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">g hangosabban felzokogtam. Nem tudtam ki az, de elképesztően j</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">l esett az </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">lel</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">se. Miut</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">n kis</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">rtam magam, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s m</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">r minden k</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">nnyem elfogyott, megfordultam. </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Ő </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">lelt v</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">gig.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">-
Jobban vagy? - k</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">rdezte, hangja
rekedt volt.</span><span lang="en-US"> </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Megr</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ztam fejemet, majd </span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">tkaroltam nyak</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">t, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s </span><span lang="en-US">ú</span><span lang="hu">gy </span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">leltem meg.</span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">- Ok</span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">, akkor gyere. Hazaviszlek - erre a sz</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">ra elv</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ltam tőle, </span><span lang="en-US">é</span><span lang="hu">s megr</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">ztam fejem. Nem tudtam megsz</span><span lang="en-US">ó</span><span lang="hu">lalni. Elmosolyodott, majd megsimogatta
arcomat. - Nem hozz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">d. Hozz</span><span lang="en-US">á</span><span lang="hu">m j</span><span lang="en-US">ö</span><span lang="hu">ssz...</span></div>
<br />
<br />
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/18422984730482909014noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-969937698843103810.post-39092828083418007892015-06-27T02:23:00.002-07:002015-06-27T02:23:17.321-07:00Díjat kaptam! <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy_Cb6GpWm1wcGX3vPSR3-PLCSrgffxLdwUgbRRXEmDNf0PyKkUI1pX89pVK-JrCSQ1on_VLzzsOiqwju-SISlchDaNZI19SJQGR9eK8JG2xO_RMIkX6ghtbk39tP3R_xlX6Ysz_32gWur/s1600/d%25C3%25ADj+a+cruel+intentionsnak+2.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy_Cb6GpWm1wcGX3vPSR3-PLCSrgffxLdwUgbRRXEmDNf0PyKkUI1pX89pVK-JrCSQ1on_VLzzsOiqwju-SISlchDaNZI19SJQGR9eK8JG2xO_RMIkX6ghtbk39tP3R_xlX6Ysz_32gWur/s1600/d%25C3%25ADj+a+cruel+intentionsnak+2.png" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><a href="http://the-cruel-intentions.blogspot.hu/2015/06/ujabb-dij-dorothy-blog-award.html" target="_blank">Cruel Intentions</a></td></tr>
</tbody></table>
<b>Nagyon szépen köszönöm a díjat, drága <i><a href="http://the-cruel-intentions.blogspot.hu/" target="_blank">Faithe!</a></i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<b><i>Szabályok:</i></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
- Köszönd meg a díjat, és tedd ki, hogy kitől kaptad!</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
- Olvasd el annak a blogját, akitől kaptad!</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
- Írj 12 dolgot annak a blogjáról, akitől a díjat kaptad! (nem írhatod azt, amit ő már leírt!)</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
- 12 dolog a saját blogodról!</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
- Válaszolj a 12 kérdésre!</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
- Tegyél fel 12 kérdést a saját blogoddal kapcsolatban!</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
- Kommentálj annak a blogjára, akitől kaptad, hiszen mindenkinek jól
esik a visszajelzés, legyen az kritika, véleményezés, vagy esetleg a
tetszésed kifejezése. A lényeg, hogy építő jellegű legyen!</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
- Cseréljetek linket egymással!</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
- Legalább 12 embernek küldd tovább!</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
- Ha beszállsz ebbe a projektbe, akkor a kis kép linkje mindig vezessen arra a blogra, amelyikre az én képem vezet!</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<i><b>(<strike>12</strike>) 7 dolog a Cruel Intentions blogról: </b></i></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>1.</b> Seraphine szerintem roppantul okos, és elővigyázatos.</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>2.</b> Az összes karakter ki van dolgozva. </div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>3.</b> Aki olvassa, biztos hogy beleszeret a kávés fiúba. (Stipistop...Én már lefoglaltam.:DD)</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>4.</b> A gyilkosságok/holtestek tökéletesen, pontról pontra, valósághűen vannak leírva.</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>5.</b> Van egy rész, amely a gyilkos, Grim Reaper szemszögéből van. <i>(Ami az egyik személyes kedvencem.) </i></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>6.</b> Vannak benne nagy konfliktusok két nyomozó, Seraphine és Wilden között. </div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>7.</b> A gyilkosságok mellett a magánélet is néhol feltűnik. <i>(Lásd: Testvér.)</i></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<i><b>(<strike>12</strike>) 7 dolog a saját blogomról:</b></i></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>1.</b> Minden karakternek lesz egy fontosabb szerepe.</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>2.</b> Rengeteg titok van a történetben.</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>3.</b> Carla a kedvenc karakterem, őt szeretem a legjobban írni.</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>4.</b> Sok dologban magamról mintáztam Gwent.</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>5.</b> Carla lényegében az egyik legjobb barátnőm, néhány "aranyköpése" is tőle származik.</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>6.</b> Sok új szereplő lesz.</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>7.</b> Gwennek két oldala van, és ez folyamatosan bontakozik a történet menetével.</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<i><b>(<strike>12</strike>) 7 kérdés a Cruel Intentions blogról:</b></i></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>
1. Mit gondolsz, mi vezette arra a Grim Reaper-t, hogy gyilkossá váljon? </b></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
Szerintem egyszerűen csak nem normális. Vagy arra is gondoltam, hogy esetleg családi, vagy szerelmi háttér vezette őt erre a pontra. </div>
<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>
2. Szerinted ki lehet a gyilkos? Melyik karakterre gyanakszol leginkább?</b></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
Átható pillantás? Na, ez nekem Noel... De a te szavaiddal élve, mindenkinek mást jelent ez. Én rá gyanakszok, mellette pedig vagy Garrettre, vagy Wildenre. </div>
<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>
3. Mire számítasz, mivel fog végződni a történet? Happy End-el vagy Sad / Dead End-el?</b></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
Nem tudom... Igazából ez lehet furcsán hangzik, de én mindekettőnek örülnék. Happy End szép lenne, mert Seraphine biztos rájönne a dolgokra, ami azért elég szép teljesitmény. Viszont Dead End... Kevés ilyet olvastam, és néha én a "rossznak" szurkolok. Talán ez is picit ilyen...</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>
4. Melyik karakter a kedvenced és miért?</b></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
Seraphine és Noel. Meglepő, nem? Seraphine olyan jól kidolgozott karakter... Okos, bátor, és elég céltudatos. Én imádom olvasni a goldolatmenetét. Sok blogban untat, ha hosszan el kell olvasnom épp mit gondol... Na, nála nincs így. Mindig olyanok járnak a fejében, amik tényleg fontosak, és imádom, hogy nem olyan erőszakos, mint mondjuk Wilden. Noel pedig... Bizony, az én kávés fiúm. Annyira tökéletes. Olyan igazi macsó. Remélem lesz szerelmi szál. (:P) Nekem mondjuk ő nagyon gyanús... Ahogy érdeklődik a dolgokról, meg ilyenek...</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>
5. Melyik karaktert kedveled a legkevésbé? Miért pont őt?</b></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
Steven McNail. Ő nem szerepel olyan sokat, és valahogy az ő karaktere kevésbé fogott meg. Őt is szeretem, de annyira nem, mint a többieket. </div>
<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>
6. Szerinted sikerül valaha is elkapniuk a gyilkost? </b></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
Remélem nem. (:D) Annyira megszerettem ezt a "gyilkost", hogy nem tudnám elképzelni, hogy csak úgy vége legyen... Sajnálnám őket, mert így dolgoznak az ügyön, de szerintem Grim Reaper túl okos hozzájuk képest. Igen, mindenki hibázik... De ő eddig még ilyet egyszer sem követett el. </div>
<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b>
7. Ha megölhetnél egy karaktert, akkor ki lenne az? </b></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
Senki. Én itt már mindenkit megszerettem, szerintem ha tényleg meg fogsz ölni egy karaktert... Hát biztos sírni fogok. Nem akarok holtan látni senkit. (:() </div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<i><b>(<strike>12</strike>) 7 kérdés a saját blogomról:</b></i></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
1. Melyik az a szereplő, akit a legjobban kedvelsz?</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
2. Szerinted mi lesz Gwendolyn-nal a végén?</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
3. Carla-nak mi lehet a nagy titka?</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
4. Idegesít valaki jelleme a történetben? Ha igen, kié?</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
5. Ha az eddigi részek alapján változtathatnál valamin, mi lenne az?</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
6. Mit gondolsz a főszereplő szüleiről?</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
7. Mi történhetett Gwendolyn és Damien között? </div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<b><i>(<strike>12</strike>) 4 blogger, akiknek tovább küldöm a díjat:</i></b></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
1. <a href="http://the-cruel-intentions.blogspot.hu/" target="_blank">Faithe C.</a></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
2. <a href="http://mira-emlekkepek.blogspot.hu/" target="_blank">Miranda O. Connor</a></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
3. <a href="http://diaryoflarissaandliam.blogspot.hu/" target="_blank">LarissaT</a></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
4. <a href="http://yourethebestthinginmylife.blogspot.hu/" target="_blank">Amelia S. & G. B. Evelyne</a></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<div class="separator" style="clear: both;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/18422984730482909014noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-969937698843103810.post-52524865352245483922015-06-20T02:02:00.000-07:002015-06-20T02:42:17.111-07:00O2. - Érdekes iskolakezdés<div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Sziasztok! :)<br />Először is szeretettel köszöntöm az új olvasóimat! :)</i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Nos... most szeretnék megosztani pár fontosabb infót. Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha nyitnék egy Twitter fiókot az oldalnak (rejtett lenne, szóval nem látná mindenki a világon, csak akinek engedélyezem), és oda felraknék a bloghoz kapcsolódó dolgokat, részeket, néha egy-egy spoiler, és válaszolnék pár kérdésre is, ezáltal mindenkit megismernék. Ezt az oldalt akár 2-3 embernek is megcsinálnám, ha lenne rá igény, szóval kérlek Oldalt szavazzatok arra, hogy szeretnétek-e.:) Köszönöm!<br />A résszel kapcsolatban.. Azt hiszem Gwendolyn karaktere kezd kiformálódni lassacskán, és egyre több és több dolog fog kiderülni majd. A rész hosszabbra sikerült, mint az előző, és én szerettem volna hozzácsapni még valamit, de úgy gondoltam, akkor már elunnátok az életeteket, így inkább arra jutottam, hogy az a következő részhez jut majd.</i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Mint látjátok (olvasás után) egyre több szereplőt ismerhettek meg, de nekik (nagy részének) fontos szerepe lesz a történetben. A szereplők modul is folyamatosan bővül. :)</i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Nem is fecsegek tovább, jó olvasást, és köszönöm, hogy számíthatok rátok.:)</i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>*G. </i></div>
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<br />
A mosdó hideg kövezetén pityeregtem halkan, és hatalmas reményeket tápláltam az iránt, hogy ne nyíljon ki az az ajtó velem szemben, mert bárki bejön, kopaszon távozik.<br />
Amint gondolatmenetem végére értem, már halkan nyikorogni is kezdett, és láttam, amint lassan kinyílik. Erőt véve magamon, a falba kapaszkodva felálltam, és annyi mérhetetlen düh, és méreg volt bennem, hogy azt hittem, azonnal nekimegyek annak, aki bejön.<br />
Ahogy belépett a személy, neki is veselkedtem, de hirtelen hátrahőkölt, én pedig feleszméltem.<br />
- Normális vagy?! - sikította el magát szőke barátnőm.<br />
- Nem, és hagyj békén - törtem ki hiszti rohamba. Nem vagyok ilyen, de most... Inkább ez, mint hogy őt bántsam.<br />
- Gwen, mondtam, hogy ne menj oda, nem? Nem megmondtam? - amint ráemeltem tekintetemet, egyből megláttam: úgy néz rám, mint egy kis óvodásra, akit meg kell dorgálni, mert rosszat csinált.<br />
- Carlie, ne kezd, oké? Úgyis megláttam volna - rántottam meg a vállam, majd hanyagul letöröltem könnycseppjeimet puha arcomról.<br />
- Ja, csak még nem most. Ennek az idiótának is most kellett megjelennie - mérgesen végigmért. - Amúgy meg most hogy nézel ki? Mint aki fél évig a bánya mélyén dolgozott napfényt sem látva. - Szemöldöke az égbe szökött, mire felkuncogtam, olyan vicces látványt nyújtott. - Nem vagy normális barátnőm. Előbb sírsz, aztán dühöngsz, most meg nevetsz? Neked elpattant valami az agyadba, na gyere, rendbe raklak - megfogta csuklómat, majd hirtelen oda kapta tekintetét. - Ez vér? - Az ujjain csurdogáló vörös folyadékot az orrához emelte, majd mindkét kezemet elkapta, és vizsgálgatni kezdte. - Te mond, tényleg megőrültél? Megint visszaestünk oda, hogy egy rohadék miatt, meg pár pletyka fészek miatt bántod magad? - mondandója végére felemelte hangját.<br />
Tekintetemet a kézfejemre vezettem, amit lila foltok díszítettek, néhol pedig kiserkent vérem folyt végig.<br />
- Nem hittem volna, hogy így fog kinézni - feleltem hanyagul, majd elrántottam tőle kezemet, amit gondosan meg is mostam. Felnéztem a tükörbe, majd mikor megláttam kinézetem, elborzadtam. <i>Te szent isten... Mi a fene ez.</i><br />
- Szép vagy, mondhatom - köpte felém szavait.<br />
- Na, gyorsan, egy-kettő, hozz rendbe - pattantam felé, mire keserű arcot vágott.<br />
- Nem értelek, mi ez az érzelem ingadozás?<br />
- Ideges voltam, de rájöttem, hogy nem éri meg ilyen... - néztem undorodva az ajtóra, majd vissza rá - emberek miatt szomorkodnom. Kész, pont, na légyszíves, tegyél csodát velem - kérleltem hatalmas boci szemekkel, mire megenyhült.<br />
<br />
Hogy nem érdemes foglalkozni ilyen emberekkel? Tényleg komolyan gondoltam? Nem, dehogy. Most érzik majd csak igazán, hogy mi az a törődés, de először csak hoznom kell a szokásos formámat, hogy semmit se sejtsenek meg. Mind, egytől-egyik aki bántott vissza kap mindent. Minden fájdalmas szó, mondat, tett, amiket velem műveltek vissza fog rájuk szállni. Majd én teszek róla, hogy így legyen.<br />
Most éppen nem fájt. Semmi. Sem a kezem, sem pedig ezek a dolgok. Boldogságot éreztem, aztán pedig kétségbeestem.<br />
Hiszen én nem süllyedhetek le az ő szintjükre... Bántsak másokat?<br />
Ugyanakkor ha ők megtehették, én miért ne?<br />
Tomboltak bennem az érzések, a gondolatok, majd eszembe jutott egy szokásos közhely. <i>"Élj a pillanatnak"</i>. Oké, így lesz,<br />
<br />
Mikor kinyitottam szemeimet - melyekkel barátnőm épp csodát tett - kérdő tekintetével találtam szembe magam.<br />
- Most állva alszol, vagy csak ennyire nem érdekel a mondandóm? - tette kezeit csípőjére. - Konkrétan elkezdtem neked magyarázni, hogy miként szaporodnak a jegesmedvék.<br />
- És? - vontam meg vállam.<br />
- Azt se tudom hogy szaporodnak, ne idegesíts. Elmondtam hogy tojással, abból lett eleven szülés, utána ikrák, és minden amit el tudsz képzelni. Még azt is mondtam hogy csupaszok, de erre sem figyeltél - óvatosan fejbe vágott, mire én csak egy halk 'au'-t feleltem.<br />
Szegény lány, tényleg mindig itt van mellettem, én pedig így bánok vele.<br />
- Tizenhét éves vagy, sőt, egy hónap múlva tizennyolc, és nem tudod hogy szaporodik egy jegesmedve? - vontam kérdőre.<br />
- Tényleg, csipkerózsika. Te azzal sem vagy tisztába, hogy addig szövegeltünk, már vége is van az első órának.<br />
- Mi? - sipákoltam. - Ne, ne, ne! Carly, tudod, hogy rólam mindent jelentenek otthon!<br />
Elkapva barátnőm karját az osztályterem felé siettem, de épp a kicsengetésre értünk oda.<br />
- Nolám. Miss Blackwell, Miss Marshall. Örömmel látom, hogy önöket sem vitte el a nyári eső, de akkor szabad tudnom merre kószáltak? - érdeklődött a körülbelül velem egy magas, ráncosodó, hosszú barna hajú, vékony testalkatú, szemüveges tanárnő, aki nem utolsó sorban az osztályfőnökünk.<br />
- Rosszul voltam - feleltem halkan. - Sajnálom tanárnő, ígérem többet nem fordul elő.<br />
- Hát nem is, mert már az első napot egy szép intővel kezdi, kisasszony. Magától én többet várok - rázta meg fejét, majd barátnőmre emelte tekintetét - magát már meg se büntetem, örülök, ha egyáltalán egy órámra is bejön.<br />
Carla elnevette magát. Bennem is megvolt a késztetés, de erősen vissza kellett fognom magam, nehogy kitörjön, ugyanis akkor a tanárnő biztos felhívná a szüleimet. Amint erre gondoltam, újra szóra nyitotta száját.<br />
- Ja igen, Miss Blackwell, a szüleit pedig értesítem - el akart sétálni mellettem, mire azonnal elálltam útját, és könyörögve összekulcsoltam kezeimet.<br />
- Tanárnő, kérem ne. Egyetlen egy baklövés már három év alatt... Kérem - hatalmas kiskutya szemekkel, majdnem könnyezve kérleltem.<br />
- Sajnálom, ebből talán tanul - felelte, de ekkor megjelent mellettem öcsém.<br />
- Mrs Brush, legyen vele elnéző. Egész nyáron, tegnap estig a kötelezőket olvasta, nem is csinált semmi mást. Rosszul lett, ennyi a bűne... - Vett védelmébe öcsém, mire a tanár csak horkantott.<br />
- Mr Blackwell, maga csak meg se szólaljon. Kíváncsi vagyok, ön mennyit fog tudni azokból a kötelezőkből. És ha most szabad lesz... - tört utat kettőnk között.<br />
Kétségbeesetten néztem hol szőke barátnőmre, hol kisöcsémre.<br />
- Ezt a banyát... - rázta fejét Carla.<br />
Fejemet neki döntöttem a falnak, és lehunytam szemeimet.<br />
- Aranyos volt, hogy megvédted - hallottam a szőkeség suttogását.<br />
- Ez a dolgom, hiszen az öccse vagyok. De bár tehettem volna valamit... Kinyírják - suttogta, de én még így is tisztán, érthetően hallottam őket. <br />
Elrugaszkodtam a faltól, majd hatalmas erőt véve magamon, beindultam a terembe.<br />
<i>Ez a nő is megbánja, hogy ujjat húzott velem...</i><br />
<br />
A terembe érve nem néztem rá senkire, csak egyből a megszokott helyemre huppantam le, az ablak felöli padsor, utolsó előtti padhoz. Az emberek kivételesen síri csendbe voltak, talán éppen engem néztek. Furdalt a kíváncsiság, így mégis csak felemeltem fejem, és úgy volt, ahogy gondolom.<br />
- Mi van? Mi olyan érdekes? Nem láttatok még soha? - fakadtam ki, mire barátnőm azonnal lehuppant elém, és kezét enyimére helyezte.<br />
- Na, tipli van, mindenki nézze a haverjait, köszöntem - állt ki védelmemre.<br />
Hálásan néztem rá, ő pedig csak kacsintott egyet.<br />
Amint kicsit megnyugodtam volna, az ajtó csapódására lettem figyelmes.<br />
- Osztály vigyázz! - lépett be, egy igen fiatal, egész helyesnek mondható tanár. Mindenki egyből felállt, és tisztelet tudóan köszöntünk neki.<br />
- Anyám, forrósodik a hangulat - nézett hátra barátnőm, és kacéran mosolyogni kezdett. - Tuti mondok majd neki valamit, hogy zavarba hozzam.<br />
Nevetve ráztam meg fejemet, hiszen tudtam, képes rá. Legalább jó óránk lesz.<br />
- Mr. Deen vagyok, foglaljanak helyet - szólt fel kedvesen az új tanár, majd mindenki leült a helyére. Magázódik? Hiszen körülbelül olyan... Nem is tudom, három évvel lehetett idősebb, maximum négy. - Röviden bemutatkoznék. Alexander Deen vagyok, huszonegy éves, és tanári pályafutásomat ebben az iskolában kezdem. A testnevelés tanárotok leszek, emellett pedig osztályfőnök helyettes, ami annyit jelent, hogy bármikor, bármilyen problémával fordulhattok hozzám, szívesen nyújtok segítséget. Oké?<br />
Mindenki bólintott egyet.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCBCyXOBivRmp44QyU4gd_Vt8Kj69WhMbr-7qaQV5S93sLZkzRNIx6MNAzebW2j99umZW2mKfmR7Dc-t9aXlw6BA1DhU-UnCLAXdsXWPt-m4bgI0zDWaS1QgAv8e6PtPt2JGzAI3aZwMgv/s1600/mostaniresz.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCBCyXOBivRmp44QyU4gd_Vt8Kj69WhMbr-7qaQV5S93sLZkzRNIx6MNAzebW2j99umZW2mKfmR7Dc-t9aXlw6BA1DhU-UnCLAXdsXWPt-m4bgI0zDWaS1QgAv8e6PtPt2JGzAI3aZwMgv/s1600/mostaniresz.gif" /></a>- Gondolom most azon agyaltok, hogy egy testnevelés tanár miért tanteremben tartja az órát. Erre is szívesen válaszolok. Nem tudjuk használni a tornatermet, ugyanis komoly felújítások zajlanak még a héten, így következő óránkon kint leszünk a foci pályán. Valami kérdés? - legyintette meg kezeit, de mindenki hallgatott, egészen addig, míg Carla fel nem tette a kezét. - Kisasszony?<br />
- Carla - javította ki. - Nekem panaszom lenne igazából.<br />
- Hallgatom - ült fel a tanár saját asztalára, majd érdeklődve emelte tekintetét barátnőmre.<br />
<i>Na ebből se lesz semmi jó, már most látom.</i> Tenyeremet a homlokomra csaptam, így hallgattam meg, barátnőm panaszát.<br />
- Szóval tanárúrci. Már most bírom magát, mert fiatal, meg olyan lazának, rendesnek tűnik - <i>jó ég, miért beszél így egy tanárral? Megöli</i>. - De nem lehetne, hogy ön tanítsa nekünk a bioszt is? És esetleg külön korrepetálással? - amint ezt meghallottam, egyből fejemet a padhoz csaptam.<br />
Mindenki nevetésbe tört ki, majd mikor már nem tudtam visszafojtani, én is nekikezdtem. Barátnőm soha nem volt a szerénység mestere, és ha meglátott egy helyes fiút, nem tétovázott, bele a közepébe.<br />
- Carla - szólította meg a tanár. - Ugye jól mondom? - kérdezett rá nevére, én pedig fölnéztem, és láttam, ahogy a szőkeség csak bólint. - Nem gondolod, hogy tesiből is lehet valakit korrepetálni? - mosolyodott el a tanár.<br />
Mi van? Ez flörtölésnek számít? Hírtelen ujjongani kezdett az osztály, én pedig kezeimet szám elé raktam, és hangos nevetésbe törtem ki.<br />
- Mr Deen... Nekem az is rendbe van, bár a mozgásomra eddig még nem volt panasz - legyintett a szőkeség.<br />
Na ne... Ezt nem hiszem el. Itt már a tanár is elnevette magát. Tényleg nagyon laza, nem lehet egykönnyen zavarba hozni.<br />
- Akkor most mindenki szépen mutatkozzon be - vetette fel elterelés képpen a témát, mire kinyílt az ajtó, én pedig reflex szerűen odakaptam tekintetemet.<br />
Jó ég...<i> Ő volt az... </i>Reggel a parkolóba, és most is... Hírtelen gyomrom görcsbe rándult, és elkapott a hányinger. Carla aggódó tekintettel nézett rám hátra, de én mély levegőt vettem, és valahogy azonnal erősebbnek éreztem magam.<br />
- Ezt nem tudom, hogy csináltad, de hulla fehér voltál, most meg már inkább a rákokra hasonlítasz, és mindezt nagyjából tíz másodperc alatt - suttogta nekem.<br />
- Fiatalember, mutatkozzon be - mutatott felé a tanár.<br />
- Mi? - hallottam meg mély, férfias hangját.<br />
- Kérem, mondjon magáról valamit, hogy megismerhessem.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVZwaL3fy0WOcTGEQrhfU9wyoEUabuV3un3W8RJ0jKMPElRVAwXLmkH0oKppoyFncn5dIZJQj498BBtWgJ_UWXGjhv_7VsWRSx6yH7d7OQO_f4P5bNgDTgjTWk2fG_j8ib-6OJDgWt3uUm/s1600/RESZBE.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="168" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVZwaL3fy0WOcTGEQrhfU9wyoEUabuV3un3W8RJ0jKMPElRVAwXLmkH0oKppoyFncn5dIZJQj498BBtWgJ_UWXGjhv_7VsWRSx6yH7d7OQO_f4P5bNgDTgjTWk2fG_j8ib-6OJDgWt3uUm/s320/RESZBE.gif" width="320" /></a>- Mr. Deen! - szólalt fel egy kosaras fiú. A tanár bólintott, jelezve, hogy figyel rá. - Ha az előbb Carlat tegezte, akkor most őt miért magázza?<br />
- Vele még nem kerültem közelebbi kapcsolatba - nevetett a tanár.<br />
<i>Oké, ezt nem hiszem el. Imádni fogom a tesi órákat, nagyon laza ez az ember, ő kellett ide nekünk.</i><br />
Ismét hangos nevetéstől volt zajos a termünk.<br />
- Oké, akkor bemutatkozok - szólalt fel a számomra igen kedves, már nagyon régen hallott hang. - A nevem Damien O'Donell. Ebbe az osztályba járok már három éve. Nem messze lakok a sulitól, ha kell térképen is megmutatom, bár azt se tudom ki maga, lényegtelen - mély levegőt vett. - És... Nem tudom még mit mondhatnék. Szeretek sportolni, bulizni, csajozni - szívem összeszorult egy pillanatra, és inkább hátra is dőltem a széken. - Szóval mindent amit egy velem egykorú szeret.<br />
- Jó, én elfogadom. Üljön le, a többiek majd elmesélik ki is vagyok én - mutatott a tanár egy székre.<br />
- Felőlem, de kérem tegezzen. Előlegezzük meg ezt a közelebb kerüléses dolgot - nevetett a fiú.<br />
- Hú, O'Donell - szólította meg barátnőm. - Ez olyan szar, mint a melltartómban a merevítő. <br />
<br />
Az egész óra nagyjából nevetésekből, vihogásokból állt. Élveztem is volna, ha nem zavar a tudat, hogy rám se néz. Nem figyelt rám, egy pillanatra sem. Zavarta a jelenlétem? Miért? És hol volt egész eddig, ha már az iskolában tartózkodott?<br />
Lánnyal volt? Nem, nem képzelődök.<br />
De és ha azzal lett volna? Akkor se érdekelhetne, semmi közöm hozzá, szíve joga kivel mit csinál. Felőlem a mosdóba is csajozhatott volna, csak persze kicsit intimebb dolgokra gondolva...<br />
Inkább kiverem ezeket a fejemből, mert érzem ahogy gyomromat már marja az ideg belülről, és robbanni fog az agy vizem is.<br />
<br />
Óra végén mondta a tanár, hogy mivel első napunk volt, nem kell tovább bent lennünk.<i> Hála égnek.</i><br />
Megkönnyebbülten álltam fel, majd mikor kiléptem az ajtón, osztálytársam Greg az utamat állta.<br />
- Minden oké, Gwenny? - kérdezte kedvesen.<br />
- Persze, miért? - ráncoltam össze szemöldökömet, mire megrántotta vállát.<br />
- Csak egész órán furcsa fejeket vágtál. Mintha épp beszélnél valakivel, néha még egy-egy szó kis is csúszott a szádon, ráadásul végig Damient nézted - hadarta el, és közbe úgy vizslatott, mintha egy pszichopata állna előtte.<br />
- Ja, persze. Próbáltam eljátszani magamban, hogy milyen lesz amint hazaérek, és a szüleim letámadnak, amiért lógtam a legelső óráról - legyintettem. <i>Hazudtam, tudom, csúnya dolog.</i><br />
- Na de miért nézted úgy Damient? - szeretem ezt a fiút, de most szívesen kivájtam volna a gyönyörű barna szemeit.<br />
- Mint tudod, kilencedik év vége óta nem vagyunk jóba, és gondoltam ha őt nézem, akkor méginkább elő tudom adni a dühös kamaszt - <i>csodálatos, még egy hazugság, gratulálok Gwendolyn, tökéletes színészi tehetség veszett el benned.</i><br />
- Értem. Már megijedtem, hogy baj van, de így megnyugodtam. Megyek is, várnak a haverok, szia - nyomott orcámra egy hatalmas, nyálas puszit.<br />
Egyből letöröltem a nyáltengert, mire felnevetett. Mindig direkt csinálja.<br />
<br />
Rettegve tettem meg az utolsó lépéseket a házunkig. Igyekeztem a leghalkabban beosonni, ami sikerült is, ugyanakkor mégis lelepleződtem, mert anyám közvetlen az ajtóban várt rám.<br />
- Gwendolyn Blackwell, mégis hogy képzeled ezt? - kezdett el kiabálni, de még épp olyan hangerővel, hogy a szomszédok meg ne hallják. - Első nap panasz van rád? Lógsz? - lépett hozzám közelebb. - Nem hiszek a fülemnek, játszod a nagylányt, mi? Reggel elalszol, be sem ágyazol te undorító trehány fruska, és ezek mellett még lógsz is? Hogy képzeled? - ordította el magát. - Mit fognak ehhez szólni a barátnőim, ha esetleg megtudják? Szégyenbe kell hoznod mindenki előtt?<br />
- Én nem csináltam semmi rosszat - feleltem halkan, rettegtem a szüleimtől. - Rosszul lettem.<br />
Amint ez a két szó elhagyta számat, arcomat hatalmas csapás érte. Tenyerének helye bizseregni kezdett, aztán pedig égette bőrömet.<br />
Meghűlt bennem a vér. <i>Gyűlölöm, annyira gyűlölöm. És megvetem, undorító.</i><br />
- Gyűlöllek - szűrtem fogaim között, majd mielőtt ismét megüthetett volna, felszaladtam a szobámba, amit kulcsra zártam.<br />
Egyből utánam eredt, és rángatni kezdte az ajtót.<br />
- És hol az öcséd, te haszontalan, mi? Azonnal nyisd ki! - kiabált, én viszont csak magamra húztam a takarómat, és halkan felsírtam.<br />
<i>Tá-dá, ez a családom.</i> Nekik csak azért kellett gyerek, hogy fel tudjanak mutatni valamit az életükbe, soha nem szerettek minket. Nevelni se próbáltak, csak megszabták a szabályokat, és kész. Azok is annyiból álltak, hogy tanuljunk kitűnően, viselkedjünk tökéletesen, és legyünk a város legpéldamutatóbb gyerekei, mert mi leszünk így a minta család.<br />
<i>A fenéket! Ez az egész egy nagy hazugság, egy álca!</i><br />
Gyűlöltem őket, és sajnáltam az öcsémet. Jobban, mint magamat. Csoda, ha droghoz nyúlt? Nem, legszívesebben én is így tettem volna, de bennem meg volt az ami benne nem. Ez pedig az alázatosság... Én tűrtem, hogy mindig megalázzanak, és nincs ez másképp most sem. De nem tehettem semmit, <i>soha.</i> Hagytam magam befolyásolni, engedtem, hogy bántsanak.<br />
Miattuk dobtam el a szerelmem, az életem, a csapatom, a barátaimat, mindent akit és amit szerettem.<br />
Tönkrementem a szüleim miatt. De megfogadom, hogy ők is rohadtul meg fognak bánni mindent.<br />
Eltemettem ezt a csodálatos, angyali énemet, ami bár még ott motoszkál bennem, haldoklik. Meg fogom védeni magam, de még egy kicsit ki kell tartanom, erősnek kell lennem. <br />
<br />
- Kisasszony, nyisd ki az ajtót - kezdett dörömbölni apám.<br />
Ő is éppen ugyanolyan, mint az anyám, de ha most nem nyitom ki, képes, és rám töri.<br />
Kipattantam az ágyból, majd elfordítva a kulcsot kitártam az ajtót.<br />
- Igen?<br />
- Hallottam mi történt, de én ezzel most nem fogok foglalkozni, ez a ti dolgotok az anyáddal - felelte nyers hangján. - Viszont szeretném ha elkészülnél, ugyanis este hétre egy vacsorára megyünk.<br />
- Vacsorára? - kérdeztem vissza.<br />
- A sok idióta kérdésed, igen, vacsorára, süket vagy? - mordult rám. - Megyünk a barátainkhoz, amolyan kerti partyt szerveznek, de szépen kell kiöltözni.<br />
- Oké - hangom halk volt, elesett, mégsem törődött vele.<br />
- Viszont még valami - nekitámaszkodott az ajtófélfámnak, én pedig érdeklődve néztem rá. - Csinosnak kell lenned, viszont nem kirívónak. Ott lesz az a szemétláda O'Donell család, és nem szeretném, ha akármelyik is rád akadna.<br />
Szemem felcsillant, de mivel tudtam, hogy nem szabad észrevegye, egyből témát váltottam.<br />
- Rendben, megértettem, viszont Carla is jöhet? - érdeklődtem, és tördelni kezdtem kezeimet.<br />
Hiba volt, ugyanis a sebeim még mindig eszeveszettül fájtak, és ez fel is tűnt neki. Ránézett, látta a kezemet... Mégsem kérdezett rá.<br />
- Jöhet, ha tud viselkedni. A kezeddel pedig csinálj valamit, ilyen undorítóan nem jöhetsz, még azt hiszik verünk -<i> haha, jól hiszik, te mocsok. </i>- Na, indulj készülődni.<br />
Ezzel magamra hagyott a szobámban.<br />
Jó isten... Vele, és a családjával ismét együtt vacsorázunk. Igaz, ott lesznek mások, és valószínűleg hozzá se szólhatok majd, de láthatom. Ő is látni fog, ez ellen pedig semmit sem tehet majd...<br />
<br />
<br />
<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/18422984730482909014noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-969937698843103810.post-17540588862024195332015-06-17T01:33:00.001-07:002015-06-17T01:33:06.992-07:00O1. - Nyomorultak<br />
<div style="border-width: 100%; direction: ltr;">
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i>Sziasztok! :)<br />Szerintem elég hamar meghoztam az első fejezetet, és remélem majd elnyeri a tetszéseteket! </i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i>A történetnek ez úgymond a bevezetése, így inkább arra törekedtem, hogy bemutassam Gwendolyn jelenlegi - pocsék - életét. :) A következő részben nagy szerepet játszik majd a lány elhatározása, és nagyobb hangsúly lesz majd az érzésein.</i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i>Köszönöm az 5 feliratkozót, és a 2 kommentet! El se hiszitek mennyire meglepődtem, és milyen jól esett!</i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i>Csodálatosak vagytok, köszönöm! :)</i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i>A részben szeretném hozzátenni, hogy: Remélem drága barátnőm magára ismer egy ici-picit Carla szerepében! :)</i><br />
<i>(A szereplők lista bővült. ;)) </i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i>Tényleg, ezer meg ezer köszönet nektek! </i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i>Imádlak titeket, jó olvasást! :)</i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: right;">
<i>*G.</i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11pt; margin: 0in; text-align: center;">
***</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPnCzgX9lP-kG_HxgSBMwrbzovqTzsI-PLXrwE57ec-aTrs1P6KnSPWEOhCFXBQ22EnPTDQPN3fxieNqWQuvr3MppY0qAt6MDFZx2CeQG6ANQf2M_Qx5_xh9gbhz3SixQddzR7KztimIXn/s1600/1fej.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPnCzgX9lP-kG_HxgSBMwrbzovqTzsI-PLXrwE57ec-aTrs1P6KnSPWEOhCFXBQ22EnPTDQPN3fxieNqWQuvr3MppY0qAt6MDFZx2CeQG6ANQf2M_Qx5_xh9gbhz3SixQddzR7KztimIXn/s320/1fej.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Gwendolyn Blackwell, nem
hiszem el, hogy elaludtál! Erre neveltelek, te felelőtlen fruska? - tépte le
rólam takarót édesanyám. </span>
</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Szemeim majdhogynem
kipattantak helyükről, én pedig egy gyors mozdulattal felültem az ágyon.</div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Sajnálom - feleltem halkan.
Nem szerettem volna vitába bonyolódni, mert tisztában vagyok vele, hogy
úgysem lenne sok esélyem a nyerésre.</span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- </span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">Mit csináltál az este, hogy
nem aludtad ki magad? - förmedt rám. Igen, ő azért keresi a vitát. -
Megint hülye sorozatokat néztél, vagy a kis idióta barátaiddal
beszélgettél, mi?</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"></span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Nem - suttogtam,
rikácsolásától sajogni kezdett a fejem. <i>Megőrülök tőle.</i> - Tanultam.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Persze, legalább ne hazudnál
- rám dobta takarómat, majd ércesen még hozzátette - szégyentelen.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"></span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<span lang="hu">Hátamon
futkosni kezdett a hideg, talán a hidegtől, amit a takaró hiánya okozott, bár
én inkább a második opcióra tippelnék, ami anyám lenne. </span><br />
<span lang="hu"><br />
Mély levegőt vettem, majd megráztam fejemet, és első utam a fürdőszoba felé
vezetett. Megálltam a mosdó kagyló előtt, megnyitottam a csapot, és tenyerembe
engedtem egy kis jéghideg vizet, amivel gondosan megmostam arcomat, így felfrissültem egy csöppnyit. Miután ezzel
végeztem, a következő tevékenység a fogmosás volt. Szokásosan, először jobbra
mostam fogaim, aztán balra, majd legelöl. Minden egyes nap így tettem, már
rutinossá vált bennem. </span><br />
<span lang="hu"><br />
Miután ezekkel végeztem, visszasétáltam szobámba, kiválasztottam azt a ruhát,
amelyre a <i>"Hétfő"</i> c</span><span lang="en-US">í</span><span lang="hu">mke
volt írva. Anyám szokása, berögzültsége ez a rendszeresség. Letéptem róla a fecnit, majd felvettem a comb középig érő fekete
farmerom, mellé pedig egy szürke trikót. </span></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Leültem a
fésülködő asztalomhoz, megfésültem, majd gondosan vállamra simítottam hosszú,
fekete hajamat, aztán pár fújással beparfümöztem nyakamon puha bőrömet.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Sminkemet nem vittem
túlzásba, gyenge szájfény, és egy kis szempillaspirál. Épp elég is volt ennyi,
a szüleimnek még ez is sok volt.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Tekintetemet bal
karomra vezettem, amin egy ezüst karkötő díszelgett. Mutatóujjammal
végigsimítottam a <i>G + D</i> feliraton, és megborzongtam. Elmosolyodva szívtam be a
levegőt, majd felálltam, és végigmértem magam a tükörben.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Az a karkötő életem
egyik legjobb időszakának emléke. Soha nem vettem le, mindig csak fürdéshez,
akkor is csak azért, hogy ne essen baja, de már akkor is, ha nem érzem magamon,
kétségbeesek, és remegés tör rám. Beteges? Igen, az. De nekem már csak az maradt
az igazi lényemből. </div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Amit most élek nem
az. A tükörben fel-alá nézegettem magam, és szarkasztikusan felkuncogtam. </div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Hogy nézel ki, Gwen?
- kérdeztem magamtól. Ez nem én vagyok, inkább a szüleim. De mit tehet az
ember, hogyha a családja árnyékában kell élnie, és a tökéletes gyereket kell
mutatnia? </div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Rendben is vagyok -
állapítottam meg, majd megfogva táskám szapora léptekkel szeltem a lépcsőfokokat,
egészen az ebédlőasztalig érve meg sem álltam.</div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Csakhogy, kisasszony -
horkantott apám. - Mi ez a késés?</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Nem vagyok késésbe - feleltem
normális hangon.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"></span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Mi az, hogy nem? Már rég
útban kéne lenne az iskolába - förmedt rám mély hangján, miközben leült a gesztenyebarna asztalhoz, és kortyolgatni kezdte kávéját.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Apa. Hét óra van. Tizenöt
perc a séta az iskoláig, és nyolckor csöngetnek be. Bárhogy is számolok,
ha odaérek Hét óra tizenötre, rossz esetbe húszra, én akkor is még bőven
időben vagyok. Sőt… - próbáltam védeni magam, de nem sok sikerrel. Lágy
tekintetem egyből találkozott az ő szúrós, szinte gyilkos pillantásaival.
Összerezzentem, megrémített. </span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"></span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Maradj csöndbe, csak
még inkább bajba kevered magad. A mi családunk mindig időben, sőt sokkal
előbb oda ér mindenhova - emelte feljebb hangját - és most szedd össze a
testvéredet és takarodjatok a szemem elől.</span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Nem bocsátkoztam
további vitákba, elindultam a bejárati ajtó elé, ahol öcsém már unottan az
ajtófélfának dőlve várt rám. </div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Megkaptad a kiosztást? -
érdeklődött kedvesen, mire megrántottam vállaimat. </span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Lábaimra húztam
fekete Vans sportcipőmet, majd bólintással jeleztem, hogy indulhatunk.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Lassú lépésben
sétáltunk végig az utcán, mire testvérem átölelte vállaimat.</div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Hugi - mosolygott rám
kedvesen, mire viszonoztam ezt a cselekedetét. - Ne vedd fel, tudod
milyenek. Szörnyű, szerinted én mennyit foglalkozok velük?</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Te? Semmit nem törődsz velük.
Bulizol, drogozol, nem érdekel hogy tanulsz, ráadásul még mindenféle nőket
is összeszedsz. Aztán ha bajba kerülsz, vagy nekem kell kimentenem a
segged, vagy valamelyik haverod elviszi a balhét, mert apa teletömi a
zsebeit. Bezzeg én… - horkantottam. Én… rólam szerintem beszélni se
érdemes, nekem életem sincs.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"></span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Te drága kishúgom itt vagy
tizenhét évesen, olyan ruhákban, amikre nagyon nem gerjednek a pasik, de a
szüleid elvárják így ezt hordod, nyalsz a tanároknak, kimented a szarból a
barátaidat, és konkrétan becsicskulsz a családnak - mért végig feltűnően,
majd finom puszit nyomott homlokomra. - De én itt vagyok neked, és úgy
szeretlek ahogy vagy, még ha néha talpnyaló is éppen.</span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Kínomban nevetni
kezdtem. Nem fájt amit mondott, hiszen tisztába voltam ezekkel. Éppen ilyen
voltam, ahogy leírt… Én mindent elengedtem, amit szerettem, hogy a családomnak
megfeleljek, és hogy a tanáraim, barátaim szeressenek. Megálltam öcsémmel szembe, majd
szorosan magamhoz öleltem.</div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Szeretlek - suttogtam, ő
pedig finoman simogatni kezdte fejemet és hátamat.</span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- </span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">Én is, kis hülye - nevetett.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"></span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Amint beértünk az
iskolába, megcsapott a felismerés illata. <i>Szeptember, iskola kezdés,</i> újra
végigszenvedni kilenc rohadt hónapot. <i>Tökéletes. </i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
A folyosón szinte
még senki nem volt, hiszen ki az az idióta, aki ilyen korán bejön, főleg első
nap? Szekrényemhez siettem, majd mikor megláttam a tizenhetes számot,
elfordítottam apró kulcsomat, és egy kattanás jelezte, hogy kinyílt a szekrény.
</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Tá-dáá. Imádtam, ez
a szekrény részben én voltam. Belül az egész fekete-fehér volt, sötét
virágokkal díszítve. A szekrény oldalát képek díszítették barátokkal, és régi
emlékekkel.<br />
Végigsimítottam rajtuk, majd szívemben forróságot éreztem, jól
esett emlékezni mindezekre. A szekrényben belül, leghátul a sarokban egy
kiszáradt rózsa díszelgett. Nem nyúltam hozzá, nehogy véletlenül is történjen
vele valami, így inkább óvatosan elhelyeztem a könyveimet benne, majd bezártam.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<i>Visszatértem. </i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Utam az iskola
parkolója felé vezetett, ahol azonnal kiszúrtam drága legjobb barátnőmet, Carla-t. </div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Sprintelve kezdtem
felé szaladni, majd mikor odaértem, nyakába vetettem magam. </div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Gwenny - ölelt meg szorosan -
még mindig nagyon bolond vagy.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Azért, mert ideszaladtam a
leggyönyörűbb, legdrágább barátnőmhöz? - eresztettem el, majd együtt
elnevettük magunkat. </span><br />
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">Nem túloztam, tényleg a leggyönyörűbb. Hatalmas kék
szemei, csodaszép hosszú szőke haja, és tökéletes testalkata szépségesen
tündökölt. Mindig is irigykedtem rá. Mellette olyan voltam mint egy szürke
kisegér. Ő okos, ravasz, tehetséges, és ráadásul még a fiúknak kedvezően
perverz is. Nem csoda, hogy imádják.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"></span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Nem, úgy mindenért. Hogy vagy
már megint felöltözve? Borzalmas - kuncogva mért végig. - Tudtam, hogy
szükség lesz itt rám, na gyere, van pár jó göncöm, gyorsan átkapod a
mosdóban. </span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Kezdett vonszolni
maga után. Nagyon hiányzott ez a nagyszájú, cserfes kis liba. Mellette talán
tényleg javarészt önmagam lehettem, bár sötét titkokat ő sem tudott rólam. Nem
bizony. Azt egyedül én tudhattam csak, és egy hozzám közel álló személy. </div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
A mosdóban azonnal
átvettem egy fekete trikót, ami kissé koptatott volt, és egy még elegánsan
rövid, fekete farmer nadrágot. Hajamat egészen kicsit összekócoltam, épp
annyira, hogy ne legyen olyan, mintha bohóc járkálna az iskolában.<br />
Carly egy igazi élő gardrób. A táskájában vagy krimi könyvek vannak, vagy ruhák. Esetleg mindkettő, de tankönyv soha. Azt sem tudja, hogy néz az ki.</div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Na, mindjárt emberi formád
lett - sóhajtott barátnőm, és nekidőlt a mosdó kagylónak.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Te vagy az én megmentőm, Carlie
- öleltem meg. Nélküle hova lennék? Mindig megmenti a fenekem.
Megkönnyebbülve mértem végig magam a tükörben. Sokkal jobban éreztem
magam.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Jó-jó, tudom, zseniális
vagyok, de ne túlozzunk, ennyi is pont elég - kacsintott. - De figyelj
már, tesóddal mi van? Mikor megjelentél, épp azt figyeltem, ahogy a
parkolóban már nagyba szívja a cigit a barátaival. Bár gondolom őt ismerve
nem átlagos cigi volt.</span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Horkantottam, és
megráztam fejem.<i> Fenébe</i>, ez az idióta már az első nap elkezdte a hülyeségeit.
Megint kimenthetem én. A
végén tényleg elvonóra fogják küldeni, de őt ismerve azt nem élné túl. A
gondolattól megremegtem.</div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Istenem, kifehéredtél. Olyan
vagy most, mint valami zombi. Gyere, menjünk, cipeljük el onnan mielőtt
még nagyobb gebaszba kerülne a nyomorult - fogta meg kezemet barátnőm, és
lassan maga mellé rántott, így mentünk végig az iskolán a parkolóig.</span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Mindig számíthatok
rá, a megmentőm, a támaszom. Ő mindig őszinte velem, segít rajtam. Nélküle
lehet nem is lennék már, feladtam volna az egész életemet. </div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Amint kiértünk az
autókhoz, egy nagy csoportot láttunk meg egyszerre. Szinte mindenki egy kocsi
körül gyülekezett, így gondoltam Danny is ott lesz. Utunk oda vezetett, majd
áttolakodtunk a tömegen.</div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Fordulj vissza - kezdett
lökdösni barátnőm, mikor már majdnem a célhoz értünk. Arca hirtelenjébe
megfeszült.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Miért, mi a gond? -
érdeklődtem, de csak megrázta fejét.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"></span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Nincs erre időm - vettem
levegőt, majd őt is félrelökve előre tolakodtam.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Szent szar - szűrtem ki
fogaim közül, mikor megláttam őt,<i> a múltamat.</i></span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Hirtelen minden szem ránk tapadt, és kettőnk között cikáztak a tekintetek. Hol engem, hol
őt nézték.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Összesúgtak mögöttem
az emberek, néhány mondatot még el is tudtam kapni, de bár ne tettem volna.</div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Odanézz, most majd visszajön
a pszichopata ribi - hallottam egy kényes női hangot közvetlen mögülem.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Igen, ő volt az, ez a csaj
volt amelyik majdnem meghalt - jobb oldalamról érkezett a következő
pletyka.</span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"></span><span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;"> </span></div>
<div style="direction: ltr; margin-left: 0in; margin-top: 0in; width: 6.6041in;">
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Ja haver, ez a maca volt a
kis kétvilágos kurva, kis drogos mint a testvére - nevetett egy srác a másik oldalamról.</span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
A velem szemben álló
szemeibe véstem tekintetem, ő pedig ellökte magát az autójától, és végig engem
nézett. Ajkai elváltak egymástól.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Az előbbi pletykák,
és emiatt a tekintet miatt reszketni kezdett testem minden porcikája, szemeimben
könnyek gyűltek, majdnem elvesztettem egyensúlyom, de összeszedtem magam, és
szapora léptekkel átverekedtem magam az egyre növekvő tömegen.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- A kis kurva, most menekül - hallottam, ahogy többen felnevetnek ezen a
kijelentésen.</span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Innentől kezdve
szaladni kezdtem, egészen a mosdóig. Amint beértem oda, becsaptam magam mögött
az ajtót, és teljes erőből a csempébe ütöttem kezemmel. Ezt körülbelül négyszer
eljátszottam, mire tudatosult bennem a tettem. Kisebesedett kezemet a szám elé tettem,
majd mély levegőt vettem, megigazítva hajamat nekidőltem a wc-ajtónak.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Megerőltetve magamat
visszatartottam előtörni vágyó könnycseppjeimet, majd még egy utolsó alkalommal jobb kezemmel
a falba vertem egy hatalmasat. Abban az ütésben minden erő benne volt.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Csak láttam, de
visszatértek belém azok az érzések, amik mélyen bujkáltak bennem.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<i>Gyűlölet, bánat,
fájdalom, bosszú- és halál vágy. </i></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Kezeim, lábaim még
mindig reszkettek, én pedig lehuppantam a hideg kőre.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Mindenki rohadtul
meg fogja bánni, amit velem csinált. Ott fogom őket bántani, ahol mindegyiknek
a legjobban fáj majd, de előtte kimutatom mennyire szeretem őket.</div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<i>Szeretem? </i>Nehogy már.
<i>Gyűlölök mindenkit. </i>Mindegyik nyomorult megbánja amit csinált velem. Nem csak
most, egész életemben. </div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
Hogy meg fognak majd
lepődni, mikor a kisangyal hófehér szárnya koromfeketévé színeződik.</div>
<span style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt;">- Nyomorultak - suttogtam magam
elé meredve.</span>
<br />
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br />
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="font-family: Calibri; font-size: 11.0pt; margin: 0in;">
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/18422984730482909014noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-969937698843103810.post-57865939360594057072015-06-15T11:17:00.000-07:002015-06-15T11:18:15.407-07:00OO. <div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Sziasztok! </i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Köszönöm mindenkinek, aki esélyt adott, és ellátogatott a blogomra.:) </i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Mint látjátok, meghoztam a Prológust. Igen, elég rövid, és elég eseménytelen (szerintem), viszont remélem azért elnyeri a tetszéseteket.</i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Tudom, elég sok minden nem reális, és valótlan, de még rengeteg minden így lesz ebben a történetben, idővel mindent meg fogtok érteni.:)<br />A kinézetről annyit szeretnék mondani, hogy ígérem, hamarosan javulni fog!:)</i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>Köszönöm!</i></div>
<div style="text-align: right;">
<i>*G.</i></div>
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2E-Zh5q4jLSebgffQAi-M5e62bwZsECqm4wXhtp8btOqvZDL3OIVaZAegmXQWJegyTsSi9uYq7ONQtcVjzKbbh4NjMcO3Bw7MhktnmiPfs0LLhjl-1zXD45tz-h7AvZGK2d271Zk9pJko/s1600/tumblr_npt9eiBwp21uujmaco1_500.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="226" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2E-Zh5q4jLSebgffQAi-M5e62bwZsECqm4wXhtp8btOqvZDL3OIVaZAegmXQWJegyTsSi9uYq7ONQtcVjzKbbh4NjMcO3Bw7MhktnmiPfs0LLhjl-1zXD45tz-h7AvZGK2d271Zk9pJko/s320/tumblr_npt9eiBwp21uujmaco1_500.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
Zokogva, részegen feküdtem végig a stégen, lábaimat a vízbe lógatva, miközben a madarak boldog csicsergését hallgattam.<i> Boldogok.</i> Mindenki undorítóan boldog, engem kivéve. Bennem rengeteg érzelem forrt.<br />
Gyűlölet, undor, bosszú, fájdalom, összetörtség. Néha már szinte csak üresség...<br />
Hogy engedhettem, hogy ideáig fajuljon minden? Tönkretettem magam, ráadásul még hagytam is, hogy segítsenek benne.<br />
<i>Fáj élni</i> - gondoltam magamban, majd felültem, és megtöröltem szemeimet.<br />
Mélyen beszívtam a levegőt, és gúnnyal teli hangon felnevettem.<br />
- Undorító - szűrtem fogaim között.<br />
Nem tudtam minek szól mindez. Talán magamnak, esetleg a piától bűzlött ruháimnak, vagy a világnak. Inkább az embereknek. Nem, nem is... Leginkább csak azoknak, akik miatt ide kerültem. <i>Barátok, Szerelem. Család...</i> Egyáltalán mit is jelentenek ezek? Nekem ők csak a halálomat hozzák.<br />
Beteg vagyok. <i>Elmebeteg.</i> Két ember lakozik bennem, de már sokkal erősebb bennem a gonosz, mint a jó, <i>Legyőzte.</i> Én pedig egyedül maradtam bánatommal, fájdalmammal.<br />
- Meg fogok halni - suttogtam. - Meg kell halnom.<br />
<br />
Kezeimmel megkapaszkodva felálltam, majd teljesen a stég szélére álltam. Ismertem ezt a tavat. Nem volt mély. Nem gondolkozhattam tovább, cselekednem kellett, mielőtt az angyali énem előbújt volna az ördögi mivoltom mögül.<br />
<i>Cselekedtem.</i> A mellettem heverő whiskys üveget a stéghez vágtam, így szilánkokra tört. Hol nagyobb, hol egész apró darabok voltak a kopott fán. A kezembe kaptam egy nagyobbat, és egész az élénél végigvágtam vele bal kezemet több helyen, egészen mélyen. <br />
<i>Whisky... A Mi italunk...</i><br />
<br />
Megszédültem. Bepánikoltam.<br />
Nem tehetem meg, nem lehetek ilyen hülye, előttem az élet, rendbe tudom hozni! - kiáltottam magamban, de egy szó sem tudta elhagyni számat, egyszerűen csak éreztem, ahogy a vér végigszalad testemen, és a fejemben forró érzést kavarog. Az ital teljesen elbódított már, állni sem tudtam, lábaim szinte majdnem összecsuklottak. Két lépést tettem hátra, hátha meg tudom magam tartani, de nem így lett. Hátradőltem, és éreztem ahogy a vízbe csapódok. Minden porcikámat mintha ezer apró tűvel szurkálnák, szörnyű érzés volt. <br />
<i>Bocsánatot kell kérnem</i> - zokogtam fel a víz alatt, de már késő volt.<br />
Amint éreztem, hogy lassacskán elvesztem eszméletemet, ismét eltemettem magamban minden érzést.<br />
Arcomra apró mosoly húzódott a tudattól, én pedig lehunytam szemeimet, és a borzasztó érzés elmúlt. <br />
Már semmit nem éreztem. <br />
<br />
<i><b>*1 évvel ezelőtt*</b></i><br />
<br />
<br />
<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/18422984730482909014noreply@blogger.com4